Digitális online értékesítés alanyi adómentes KATA-s vállalkozóként belföldre, EU-n belülre, és kívülre

Kedves szakértő hölgyek, urak!

Összetett kérdéskörrel fordulok Önökhöz. Szívesen vennék minden olyan választ is, amely a kérdéseim egy részét érinti csak.

Egy saját fejlesztésű honlapot készülök indítani, amelyen szintén saját készítésű, letölthető digitális termékeket szeretnék kínálni Magyarországra és az EU-n belülre, illetve kívülre egyaránt. Megrendelőim online fizetési szolgáltató közreműködésével, bankkártyájukkal tudják majd megvásárolni a termékeimet. Alanyi adómentes KATA-s egyéni vállalkozóként tervezem az indulást.

Kérdéseim:


1)
Lehetőségem van-e alanyi adómentes KATA-s vállalkozóként év közben (akár az alapítás évében, akár az azt követő években) az időarányos 12 millió forintos határhoz közeledve, de azt el nem érve az áfa hatálya alá bejelentkezni?

A bevételhez képest kis költséggel működne vállalkozásom. Minden bizonnyal elég számomra az időarányos évi 12 millió forintos keret, ezért induláskor szeretnék élni az alanyi adómentesség lehetőségével. A külföldi piacok kiszolgálásának bevezetésével azonban már nem tudom megtippelni, hogy valóban elegendő lesz-e ez a keret. Ha úgy adódik, a 12 millió forintos alanyi adómentes bevételi határ várható elérése előtt 1-2 héttel szeretném az átárazást a honlapomon végrehajtani, hogy a látogatóim tervezetten, és ne egyik pillanatról a másikra értesüljenek az árváltozásról. Szabály szerint amint létrejön az a vásárlás, amely összegével meghaladom a keretet, az arra vonatkozó számlát, és az azt követőeket már áfával együtt kell kiállítanom, és az áfakörre vonatkozó változást 15 napon belül be kell jelentenem a NAV-hoz. Van-e lehetőségem ezt az átállást saját elhatározásból, és tetszőleges időpontban, még a nevezett vásárlást megelőzően megtenni?



2a)
Az alábbi esetek közül melyek nem számítanak bele az áfa mentesség éves 12 millió forintos keretébe?

Számlázás:
a1) belföldi magánszemély számára (B2C);
a2) belföldi vállalkozás/cég számára (C2C);
b1) EU-n belül, másik tagországban élő magánszemély számára (B2C);
b2) EU-n belül, másik tagországban közösségi adószámmal rendelkező vevő számára (B2B);
c1) EU-n kívüli magánszemély számára (B2C);
c2) EU-n kívüli cég számára (B2B)


2b)
A fenti 6 esetet milyen áfakulcs elnevezéssel kell számlázni/könyvelni?
a1) 0% - AAM - Alanyi adómentes
a2) 0% - AAM - Alanyi adómentes
b1) ?
b2) ?
c1) ?
c2) ?



3)
Tartozom-e felelősséggel számlám kitöltésénél a személyesen nem ismert, online megrendelőim által megadott számlaadatokért (név, cím, adószám, stb)?

A termékem digitális, online letölthető. A számlámat időbélyeggel ellátott elektronikus formában küldöm el a megrendelő által megadott email címre. A számlázásnál megadott nevet címet a számla kitöltésén kívül másra nem használom. Fizikai úton nem postázom sem a megrendelt terméket, sem pedig a számlát. Így a megadott név, cím esetleges fiktív mivoltára nem derül fény. A letöltő IP címe alapján történő ország-azonosítás nem megbízható, mert akár ingyenes program használatával is becsapható.


3a)
Számlázás másik EU-s tagállamban letelepedett magánszemély részére.

A távolról nyújtható szolgáltatásom teljesítési helyét a 10.000 EUR-os értékhatártól függetlenül főszabály szerint állapítanám meg (az igénybevevő letelepedése alapján) a más tagállambeli nem adóalany részére (az Áfa tv. 45/A. § (5)-(6) bekezdése).
Például egy franciaországi magánszemély megrendelőmnek a Franciaországban érvényes 20%-os áfa tartalommal állítanám ki a számlát, és nem a magyar 27%-ossal.

Nyílvánvalóan nem tudom ellenőrizni, hogy a megrendelőm az online felületemen regisztrációkor vagy a számlaadatok megadásánál valóban a saját nevét, címét, köztük a letelepedési országát adta-e meg. Így lehetőség nyílik olyan jellegű visszaélésre, hogy a megrendelő a valós országa helyett egy kedvezőbb áfakulccsal rendelkező országot jelöl meg számlázási címként, hogy a bruttó fizetendő összege kevesebb legyen. Például egy Dániában élő megrendelőm Franciaországot jelöli meg, így 25% helyett csak 20% áfatartalma lesz a számlának.

Érzésem szerint az ilyen visszaélés nehezen kerül az adóhatóságok látókörébe, de ha mégis, tartozom-e ezért felelősséggel, vagy ez teljességgel a csalást elkövető személyt terheli?


3b)
Milyen alapossággal szükséges egy másik EU-s tagálamban tevékenykedő céges megrendelőm közösségi adószámának ellenőrzése?

Elegendő-e a VIES rendszerben ellenőriznem a megrendelő által megadott közösségi adószám érvényességét? Meg kell-e győződnöm arról, hogy az ügyfelem valóban az-e, akinek mondja magát, és a megadott adószám az övé?

Sajnos több EU-s ország adóhatósága csak a közösségi adószámot validálja, és nem szolgáltatja a hozzá tartozó cég nevét, és címét a VIES rendszerben történő ellenőrzés során. Ilyen esetekben nem tudom összevetni a megrendelő által megadott számlázási névvel és címmel. Kell-e ennyire alaposnak lennem?

Terhel-e engem felelősség, ha egy érvényes közösségi adószám alapján befogadott megrendeléshez kiállított áfa nélküli számlámról kiderül, hogy nem az általam ellenőrzött, és érvényes adószámhoz tartozó névre/címre lett kiállítva, mert a megrendelőm szándékosan rossz adatokat adott meg?

Milyen további ellenőrzési lehetőségeim vannak? Be kell-e kérnem ügyfelemtől az adott országbeli hivatalos cégkivonatát/kamarai igazolását, esetleg a vállalkozás képviseletére szóló igazolását? Ha igen, elegendő-e ezt szkennelve/fotózva, online feltöltéssel rendelkezésemre bocsátania?


3c)
EU-n kívülre történő teljesítés esetén áfa nélküli számlát állítok ki. Ha egy EU tagálamban élő megrendelő EU-n kívüli országot/címet jelöl meg az online felületemen, akkor elkerülheti az áfa fizetését.

Terhel-e engem felelősség a fenti 3a), 3b), 3c) esetek bármelyikénél az általam kiállított számlán szereplő megrendelői adatok valóságát illetően?


Nagyon köszönöm, hogy végigolvasta soraimat!

Számítok szakértő válaszaira.

• EU
• áfás számla
• közösségi adószám
• ÁFA mentes
• online piactér