Digitális online értékesítés alanyi adómentes KATA-s vállalkozóként belföldre, EU-n belülre, és kívülre

Kedves szakértő hölgyek, urak!

Összetett kérdéskörrel fordulok Önökhöz. Szívesen vennék minden olyan választ is, amely a kérdéseim egy részét érinti csak.

Egy saját fejlesztésű honlapot készülök indítani, amelyen szintén saját készítésű, letölthető digitális termékeket szeretnék kínálni Magyarországra és az EU-n belülre, illetve kívülre egyaránt. Megrendelőim online fizetési szolgáltató közreműködésével, bankkártyájukkal tudják majd megvásárolni a termékeimet. Alanyi adómentes KATA-s egyéni vállalkozóként tervezem az indulást.

Kérdéseim:


1)
Lehetőségem van-e alanyi adómentes KATA-s vállalkozóként év közben (akár az alapítás évében, akár az azt követő években) az időarányos 12 millió forintos határhoz közeledve, de azt el nem érve az áfa hatálya alá bejelentkezni?

A bevételhez képest kis költséggel működne vállalkozásom. Minden bizonnyal elég számomra az időarányos évi 12 millió forintos keret, ezért induláskor szeretnék élni az alanyi adómentesség lehetőségével. A külföldi piacok kiszolgálásának bevezetésével azonban már nem tudom megtippelni, hogy valóban elegendő lesz-e ez a keret. Ha úgy adódik, a 12 millió forintos alanyi adómentes bevételi határ várható elérése előtt 1-2 héttel szeretném az átárazást a honlapomon végrehajtani, hogy a látogatóim tervezetten, és ne egyik pillanatról a másikra értesüljenek az árváltozásról. Szabály szerint amint létrejön az a vásárlás, amely összegével meghaladom a keretet, az arra vonatkozó számlát, és az azt követőeket már áfával együtt kell kiállítanom, és az áfakörre vonatkozó változást 15 napon belül be kell jelentenem a NAV-hoz. Van-e lehetőségem ezt az átállást saját elhatározásból, és tetszőleges időpontban, még a nevezett vásárlást megelőzően megtenni?



2a)
Az alábbi esetek közül melyek nem számítanak bele az áfa mentesség éves 12 millió forintos keretébe?

Számlázás:
a1) belföldi magánszemély számára (B2C);
a2) belföldi vállalkozás/cég számára (C2C);
b1) EU-n belül, másik tagországban élő magánszemély számára (B2C);
b2) EU-n belül, másik tagországban közösségi adószámmal rendelkező vevő számára (B2B);
c1) EU-n kívüli magánszemély számára (B2C);
c2) EU-n kívüli cég számára (B2B)


2b)
A fenti 6 esetet milyen áfakulcs elnevezéssel kell számlázni/könyvelni?
a1) 0% - AAM - Alanyi adómentes
a2) 0% - AAM - Alanyi adómentes
b1) ?
b2) ?
c1) ?
c2) ?



3)
Tartozom-e felelősséggel számlám kitöltésénél a személyesen nem ismert, online megrendelőim által megadott számlaadatokért (név, cím, adószám, stb)?

A termékem digitális, online letölthető. A számlámat időbélyeggel ellátott elektronikus formában küldöm el a megrendelő által megadott email címre. A számlázásnál megadott nevet címet a számla kitöltésén kívül másra nem használom. Fizikai úton nem postázom sem a megrendelt terméket, sem pedig a számlát. Így a megadott név, cím esetleges fiktív mivoltára nem derül fény. A letöltő IP címe alapján történő ország-azonosítás nem megbízható, mert akár ingyenes program használatával is becsapható.


3a)
Számlázás másik EU-s tagállamban letelepedett magánszemély részére.

A távolról nyújtható szolgáltatásom teljesítési helyét a 10.000 EUR-os értékhatártól függetlenül főszabály szerint állapítanám meg (az igénybevevő letelepedése alapján) a más tagállambeli nem adóalany részére (az Áfa tv. 45/A. § (5)-(6) bekezdése).
Például egy franciaországi magánszemély megrendelőmnek a Franciaországban érvényes 20%-os áfa tartalommal állítanám ki a számlát, és nem a magyar 27%-ossal.

Nyílvánvalóan nem tudom ellenőrizni, hogy a megrendelőm az online felületemen regisztrációkor vagy a számlaadatok megadásánál valóban a saját nevét, címét, köztük a letelepedési országát adta-e meg. Így lehetőség nyílik olyan jellegű visszaélésre, hogy a megrendelő a valós országa helyett egy kedvezőbb áfakulccsal rendelkező országot jelöl meg számlázási címként, hogy a bruttó fizetendő összege kevesebb legyen. Például egy Dániában élő megrendelőm Franciaországot jelöli meg, így 25% helyett csak 20% áfatartalma lesz a számlának.

Érzésem szerint az ilyen visszaélés nehezen kerül az adóhatóságok látókörébe, de ha mégis, tartozom-e ezért felelősséggel, vagy ez teljességgel a csalást elkövető személyt terheli?


3b)
Milyen alapossággal szükséges egy másik EU-s tagálamban tevékenykedő céges megrendelőm közösségi adószámának ellenőrzése?

Elegendő-e a VIES rendszerben ellenőriznem a megrendelő által megadott közösségi adószám érvényességét? Meg kell-e győződnöm arról, hogy az ügyfelem valóban az-e, akinek mondja magát, és a megadott adószám az övé?

Sajnos több EU-s ország adóhatósága csak a közösségi adószámot validálja, és nem szolgáltatja a hozzá tartozó cég nevét, és címét a VIES rendszerben történő ellenőrzés során. Ilyen esetekben nem tudom összevetni a megrendelő által megadott számlázási névvel és címmel. Kell-e ennyire alaposnak lennem?

Terhel-e engem felelősség, ha egy érvényes közösségi adószám alapján befogadott megrendeléshez kiállított áfa nélküli számlámról kiderül, hogy nem az általam ellenőrzött, és érvényes adószámhoz tartozó névre/címre lett kiállítva, mert a megrendelőm szándékosan rossz adatokat adott meg?

Milyen további ellenőrzési lehetőségeim vannak? Be kell-e kérnem ügyfelemtől az adott országbeli hivatalos cégkivonatát/kamarai igazolását, esetleg a vállalkozás képviseletére szóló igazolását? Ha igen, elegendő-e ezt szkennelve/fotózva, online feltöltéssel rendelkezésemre bocsátania?


3c)
EU-n kívülre történő teljesítés esetén áfa nélküli számlát állítok ki. Ha egy EU tagálamban élő megrendelő EU-n kívüli országot/címet jelöl meg az online felületemen, akkor elkerülheti az áfa fizetését.

Terhel-e engem felelősség a fenti 3a), 3b), 3c) esetek bármelyikénél az általam kiállított számlán szereplő megrendelői adatok valóságát illetően?


Nagyon köszönöm, hogy végigolvasta soraimat!

Számítok szakértő válaszaira.

0 pont pont pont

1 válasz

Kedves Csongor!
Ezekkel a kérdésekkel keressen meg egy ilyen speciális esetekre szakosodott könyvelőt. Itt speciális szabályok érvényesek, nem javaslom hogy laikusként önállóan intézze ezeket az ügyeket.
Év közben nem jelentkezhet be az áfa alá, csak vagy induláskor vagy pedig a határ átlépésekor kell bejelenteni, hogy átlépte a mentes határt. Azt a számlát, amivel átlépi a határt már áfásan kell kiállítani. Az EU-s adatokat ellenőrizni kell a http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/ oldalon, ezért Ön felelős. Az EU-n kívülieket megpróbálhatja a net-en beazonosítani, akkor jár el körültekintően.
Üdvözlettel: Filus Jánosné Eti

1 pont pont pont

Az Ön válasza

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ