Kérdésem arra vonatkozik, hogy lehetséges-e havi 1,5 millió forintot összesen meghaladó készpénzes számlákat kiállítani
illetve befogadni egy ügyfélre vonatkoztatva?
Nem egy ügylethez kapcsolódnak a számlák, a fenti összeg sok, esetenként 10-15 számlából kumulálódik,
pár napos eltéréssel kerülnek kiállításra.
Megfelel ez a számviteli szabályoknak, vagy automatikusan jár érte a NAV büntetés?
Tisztelt Kérdező!
Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés bruttó (tehát ha van, az ÁFA-t is tartalmazó) ellenértékeként szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.
Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon adózó részére teljesített, egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra (a logikailag egy szerződést mesterségesen "feldarabolták".)
Tehát több feltételre kell figyelemmel lenni:
- mindkét fél belföldi adóalany legyen (mindketten az Art. hatálya alá tartozzanak)
(A szabályozás tehát nem vonatkozik például azon ügyletekre, amelyek valamely szereplője természetes személy, illetve a Közösség más tagállamában, vagy harmadik országban bejegyzett adóalany.)
- pénzforgalmi számla nyitására legyen köteles mindkét adózó
(gazdálkodó szervezetek és ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyek, beleértve az egyéni vállalkozót is, ha ÁFA fizetésére kötelezett)
- mindig csak egy szerződést kell figyelni
- a szerződésből eredően készpénzben teljesített havi összeg ne haladja meg az 1,5 millió forintot
Ha egy adóalany terméket vásárol, akkor szerződés jön létre. Egy vásárlás egy szerződés. Nem rendeltetésszerű a joggyakorlat, ha pl. egynapi vásárlást darabolnak részekre, de ha egy hónapon belül többször is történik vásárlás, az mind külön szerződésnek tekintendő.
Az alvállalkozói megbízásokat is így kell kezelni. Ha a hónap során különböző tevékenységekre (egymással nem összefüggő) kötnek szerződéseket, azok külön szerződésnek számítanak.
Tehát a fentiek alapján a készpénzfizetés korlátozása nem önmagában az 1,5M Ft-ot meghaladó havi készpénzes számlatömegre vonatkozik.
A számviteli szabályoknak való megfelelésre vonatkozó kérdést nem igazán értem. A készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezések önmagukban nem állnak kapcsolatban a számviteli törvény rendelkezéseivel. (A vállalkozás önként dönthet pénzkezelésére vonatkozóan arról, hogy milyen értékhatárig teszi lehetővé termékei, szolgáltatásai értékesítése során a készpénzforgalmat.)
Szankciók tekintetében az 1,5 millió forintos értékhatárral összefüggő előírás megsértése kapcsán a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalék mértékű mulasztási bírság szabható ki a vevő és az eladó vonatkozásában egyaránt. Ennek kiszabása nem automatikus, egy esetleges ellenőrzés alkalmával kerül(het) rá sor.
