Kedves Könyvelők,
Július 1-től szeretnék a mostani alkalmazotti jogviszonyomból kilépve KATA-s egyéni vállalkozást alapítani. Több ügyfélnek is számlázni fogok, köztük a régi munkahelyemnek is.
Elég sok kérdésemre választ kaptam már, de maradt három, amiről eltérőeket olvastam. Ezek megválaszolásában szeretnék segítséget kérni:
1.) Számlázhatok-e a régi munkahelyemnek megkötések nélkül? - valahol olyat olvastam, hogy ebben az esetben ÁFA-t is kellene fizetnem
2.) A 12 milliós bevételi maximum időarányos?
3.) Létezik arra vonatkozó szabály, hogy amennyiben egy évben túllépem a 12 m Ft-os keretet, 2 évig nem dolgozhatok KATA-sként?
Előre is köszönöm!
KATA-s egyéni vállalkozásra áttérés
7 válasz
Kedves Bálint!
1) itt valami info eléggé félrement. Ha alapesetben áfamentes, akkor az előző munkahelyének is áfamentes számlát állít ki. Jelenleg nincs megkötés, hogy ne lehetne oda számlázni.
2) Igen, időarányos. Ahány hónapra megfizeti az 50ezret, annyiszor 1 millió forint a keret. Szóval ha júii egytől év végéig, akkor 6 millió.
3) Szinten falsch info. Ha valaki túllépi a 12 milliót, akkor NEM zárják ki a katából. A 12 millió feletti részre (illetve ha júli 1-gyel kezd, akkor 6 millió feletti részre) 40%-os büntetőadót kell fizetnie, de maradhat katás. Nagy valószínűséggel áfakörbe is kell lépni ebben az esetben.
-
+1
2020.06.12. Bálint
-
+1
2020.06.12. Tiszai Tímea
-
+1
2020.06.12. Covenant Consulting Bt.
Kedves Bálint!
Kiegészíteném az előttem szólót annyiban, hogy a tört évben a KATA alap és az áfa alanyi mentességének a küszöbértékét nem egyformán kell számolni. Vagyis előfordulhat, hogy a KATA szempontjából még nem lépi meg a 12M Ft. arányos részét, de áfafizetésre kötelezetté válhat. Ennek az az oka, hogy a KATA küszöbértékét hónapban kell figyelembe venni - vagyis az év végéig fennmaradó hónapok száma*1M Ft. -, míg az áfa szempontjából ugyanezt az arányosítást napra kell lebontani. Vagyis a KATA-s küszöbérték legalább annyi lesz, mint az áfa fizetésé. Azaz az előzőekben említettek alapján biztos, hogy áfakörös is lesz.
Igaz nem kérdezte, de remélem, hogy azt is elmondták Önnek, hogy mi a különbség az 50e Ft-os és a 75e Ft-os tételes adó között.
-
+1
2020.06.12. Bálint
Köszönöm mindenkinek a visszajelzést, hatalmas segítség volt!
Van még egy fél hónapom, addig minden szálat elvarrok és indulhat a vállalkozói élet! :)
Úgy tudom, hogy a 75e forint tételes adó után magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokra (táppénz, nyugdíj, álláskeresési járadék) számíthatok. Ebből talán az egyik legfontosabb a nyugdíj, de addig még jó pár évtizedem vissza van, így érdemesebb lenne helyette magánnyugdíj pénztárba fektetnem.
Kedves Bálint!
Igen, gyanítottam, hogy csak ez az információ jutott el, vagy ragadt meg Önben. Ennél szerintem valamivel lényegesebb az, hogy az 50e Ft-os adóval július 1-ét követően 102e Ft járulékalapnak megfelelő összeg után történik az adózás. Vagyis a nyugdíj szempontjából nagyon sokban számító szolgálati időt a minimálbérhez képest minimum megfizetett nyugdíjjárulék mértékének megfelelően állapítják meg. Mivel a minimálbér ma 161.000,- Ft, július 1-ét követően az 50e Ft-os járulékalap pedig 102e Ft., így ez azt jelenti, hogy minden évben a 12 hónap helyett csak 7,6 hónapot vesznek figyelembe. Vagyis évenként legalább 4 hónappal kevesebb lesz a szolgálati idő. Ez pedig azt jelenti, hogy 3 évente elveszítünk 1 évet abból az időből, ami beleszámít a nyugdíjba vonulás lehetőségének az idejébe. Szerintem ez túlmutat azon, hogy mennyi lesz a nyugdíj összege. Különben július 1-ét követően a 75e Ft-os kata 170e Ft-os járulékalapnak felel meg.
-
+1
2020.06.15. Bálint
Köszönöm a leírást, erről tényleg nem tudtam, mindenképpen tüzetesebben utánanézek!
Még kérdésem lenne ehhez kapcsolódóan: amennyiben évi 50e tételes adóval indulok (meg szeretném látni az az első évben, mennyire gyökerezik meg a vállalkozásom), később azt megváltoztathatom magasabbra?
Előre is köszönöm!
