Költségek passzív időbeli elhatárolása

2020. évben be kell könyvelni a számlát a 2020. adatokkal . T 5 - K 454 nettó Afa : T466 - K 454
Mivel a szla 2019. évi a mérlegkészítés időpontjáig úgy kell eljárni , hogy vegyes tételként könyveljük a
2019. érve ( általában összevárjuk , külön gyűjtjük ezeket a számlákat, még márciusban is érkezhet 2019. évet érintő számla) . Következő lépés : Könyvelni vegyes tétel 2019.évre T 5 - K 482 Passzív időbeli elhatárolási főkönyvi szla (NETTÓ ÖSSZEGGEL).
Nyitás után rendezni kell a 2020. évet, feloldani az elhatárolást T 482 - K 5 ( áramdij ) : Összegezve:2019 költség nö, 2020. évi csökken .

• -1  
  2021.02.02. Leskó Istvánné ev.
• +1  
  2021.01.28. Iza
• +1  
  2020.02.28. Votisky András

Kedves Ildikó!

Én nem értek egyet az előttem szóló kollégával. Régen valóban úgy tanultuk és jártunk is el, ahogy írta, viszont már egy ideje máshogy történik az elszámolás.

Az A verzió a helyes, mivel az elszámolási időszak vége december 31, ezért azzal a nappal keletketik a kötelezettség, és költségként is akkor számoljuk el. Áfa levonási jog 2020-at érint. Akkor lehetne elhatárolással könyvelni, ha áthúzódna az elszámolási időszak, például december 15-január 15 lenne.

• +1  
  2021.02.02. Leskó Istvánné ev.
• +1  ezt a választ tartom helyes válasznak
  2021.02.02. diakont
• +1  
  2021.02.02. GLON EDUTAX

Kedves Kollégák! Köszönöm a válaszokat!

Hát továbbra sem tudom melyik a helyes eljárás. Talán nincs is más téma a könyvelésben ami ennyire megosztaná a nézeteket. Pedig a végeredmény nem mindegy. Az eredménykimutatást nem befolyásolja, de mérleget igen.

Kedves Hozzászólók!
Pont ebben a dilemmában vagyok én is. Tudom, hogy többen azt írják, hogy nem időbeli elhat-ként kell könyvelni 2020-ra, hanem a szállítóval szemben le kell könyvelni 2019-re. Személy szerint én az elhatárolás mellett vagyok. Ha nem így kell könyvelni, akkor vki értelmezze nekem az Szt. 44. par. (1) bek. b) pontját, amely szerint "44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra,". A lényeg: KERÜL SZÁMLÁZÁSRA: mivel ez köv. év jan, így ez elhatárolást jelent, nem?

Viszont az elszámolási időszak vége december 31, vagyis nekem azzal a nappal keletkezik kötelezettségem, ezért a mérlegben kötelezettségként kell kimutatni azt. Mivel az idézett törvényszövegben ott van az is, hogy "merül fel". A felmerülése december 31. Innentől pedig okafogyott, hogy januárban lett kiszámlázva.

• +1  
  2021.02.02. GLON EDUTAX

Idézet a "Számviteli alapismeretek" Dialog Campus kiadású 2019-es tankönyvből:
"2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni
az üzleti évet terhelő, de csak mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő,
számlázandó költségeket, ráfordításokat. A költségek, ráfordítások passzív
időbeli elhatárolásával nő az üzleti évre már elszámolt költség, ráfordítás,
ezáltal „passzívan” csökken az üzleti év eredménye. Például az üzleti évet
követően kifizetett internet- és telefon számlák, amelyek az üzleti év időszakában merültek fel,
ezeket a költségeket passzív időbeli elhatárolásaként
ki kell mutatni, majd az üzleti évet követő évben vissza kell vezetni."
"4.2.5.1. Esettanulmány"
"4. A DECEMBERI víz- és csatornadíj a TÁRGYÉVET KÖVETŐ ÉVBEN MEGKAPOTT SZÁMLA
alapján 50 E Ft + 13,5 E Ft.
Üzleti év
T 51 Anyagköltség K 482 Költségek, ráfordítások
PIE 50 E Ft
Üzleti évet követő év
T 482 Költségek, ráfordítások PIE K 51 Anyagköltség 50 E Ft
T 51 Anyagköltség K 3 Pénzeszközök/4 Kötelezettségek költség 50 E Ft"

Rendben, hogy az elszám időszak dec. 31,  azért tesszük költségre az előző évben. De miért akkor keletkezik a kötelezettség? Mi alapján? A dec. 31-én nem létező számla alapján? A szolgáltató részéről ez egy követelés, ami jogszerűen elismert fizetési igényt jelent. Ha dec. 31-én még számla sem volt, milyen dok. alapján ismerte volna el a fizetés jogszerűségét dec. 31-én a vevő, mi alapján vált kötelezettséggé, a szolgáltató részéről fizetési igénnyé akkor?
Fordított esetben, ha pl. dec-ben előre számlázok ki január havi bérleti díjat, és azt be is kell fizetnie, mert a szerződés így szól, akkor ugyanezen az elven az az elszámolási időszak végével (jan. 31-gyel) lenne csak követelés a részemről, pedig ő be is fogadta a számlát, fizetett is, mert a szerződés alapján kötelezettsége. Mivel kiállítottam a számlát - mert a szerződés alapján jogom van tőle ellenértéket követelni az elszámolási időszak vége előtt -, és ő ezt el is ismerte, be is fizette, akkor a követelést könyvelni kell dec-ben, és itt is passzív elhat-t alkalmazni, mivel az eredmény már a köv. évi.
Ha ezt nem így kell, akkor teljesen értelmetlen a passzív időbeli elhat. fogalma, mérlegsora, mert akkorra könyveljük a köv-t, köt-et, amikor az elszámolási időszak szól, nem akkor, amikor a jogszerű fiz. igény a jogosan kiállított és befogadott, teljesítéssel leigazolt számla alapján keletkezik.

Sem a számvitelben, sem a való életben nem csak számla alapján keletkezhet követelésünk, kötelezettségünk. Közüzemi számlák, telefonszámla, internet, stb esetén biztosan van szerződésünk, amiben meg van szabva a számlázási időszak. Ideális esetben ez hónap első napjától hónap utolsó napjáig szól, mint a fent említett esetben is. Szóval ez alapján keletkezik december 31-én a kötelezettségünk és mivel a mérlegkészítésig megkaptuk a számlát is, ezért kell T5-K45 kontírt csinálni decemberben és nem K5-K48-at.
Az előre számlázott bérleti díjat szerintem ne keverjük ide, mert nem ugyanaz a metódus. Ott előre megállapodtunk abban, hogy én hamarabb követelem tőle az összeget, mint a szolgáltatás ideje szól. Szóval hamarabb keletkezik a követelésem, mint az elszámolási időszak megkezdődne.
Visszatérve a közüzemi számlákra: Ha a számlán szereplő teljesítési idő pl 01.20, kelte 01.05., fizhat 01.20, az elszámolási időszak pedig előző év 12.01-12.31, akkor igazából a számla számviteli teljesítése 12.31, csak a folyamatos szolgáltatás miatt lett 01.20, de a könyvekben 12.31-gyel kell szerepeltetni a költséget és a kötelezettséget.

• +1  
  2021.02.02. GLON EDUTAX

Szerintem a számlán a kiállitás dátuma szerinti évre kell könyvelni kötelezettségként mert ha nem minden borul, aztán időbeli határolással lehet az előző évre átteni.

Szerintem logikailag ugyanaz, mint az előre kért bérleti díj, csak fordítva. Itt abban állapodtam meg a szolgáltatóval, hogy utólag követeli tőlem a díjat, tehát nem pont a szolgáltatási időszak végén, hanem az utána kiállított számla alapján, ha én azt elfogadom. Hogyan ismerhettem volna el a követelés összegét, ha azt még dec. 31-én nem is tudtam, hogy mennyi? Rendben, hogy a mérlegkészítésig felmerülő információkat le kell könyvelnem előző évre, de ezt meg is teszem, mint költség, de nem kötelezettség. Ha nem így lenne, akkor miért így tanítják az iskolában?

Aláírt folyamatos szerződésünk van, amiben ki van kötve az egységár. Mindenki tudja, hogy mennyit fogyaszt. Ha nagyon akarja, akkor fillérre pontosan ki is tudja mindenki számolni magának, hogy mennyit kell majd fizetnie. Így igazából fel sem merül az a kérdés, hogy nekem el kellene ismernem ezt a követelést vagy pedig nem, hisz aláírtam a szerződést a rögzített árakkal. A hangsúly azon van, hogy ez már egy teljesített szolgáltatás, ami a szolgáltatás utolsó napjával válik kötelezettséggé, ezért teljesen mindegy, hogy én azt csak következő hónapban számlázom ki.

Arról, hogy az iskolában mit miért tanítanak, arról regényeket tudnák írni :) Egyébként a könyvvizsgáló képzésen külön foglalkoztunk az elhatárolásokkal és ott az alapján tanítják, ahogy fentebb is írtam (ezért is képviselem a fenti álláspontot én is).
De igazából látom, hogy feleslegesen próbálom magyarázni az általam igaznak gondoltakat, te igazából eldöntötted magadban, hogy ez nem jó így :)
Szerintem mindenki csinálja úgy, ahogy jónak gondolja és remélhetőleg egy ellenőrzésen mindkettőnk módszere átcsusszan majd.

• +1  
  2021.02.02. Leskó Istvánné ev.
• +1  
  2021.02.02. GLON EDUTAX

Tényleg nem kötekedni akarok, de rendben, hogy fillérre pontosan ki tudom számolni mennyit fogyasztok pl. áramot, de ez egy keretszerződés, és ha átalánydíjas fizetési módot választottam elképzelhető, hogy a számla alapján többet fizetek, mint amit tényleg fogyasztottam dec. 31-én. Az elszámolás később lesz. Így nem teljesített annyit a szolgáltató, amennyit kiszámlázott, csak a szerződés azon részét teljesítette, hogy biztosította a szolgáltatást, de kevesebb áramot adott, mint amennyit számlázott, tehát a mennyiség, kiszámlázott érték ténylegesen nem teljesült dec. 31-én, de mégis ki kell fizetnem, mert ezt vállaltam, ugyanúgy, ahogy a bérleti díjnál. Egyébként arra még nem kaptam választ, hogy mire való akkor a passzív időbeli elhat., ha minden köt-et lekönyvelek előző évre. Ki kéne venni a jogszabályból, nem? Fentebb írtad, hogy régen úgy könyveltétek, ahogy én mondom, és a fórumokon látom, hogy sokan így is csinálják, a tankönyvet sem írták át. Nem tudom mitől változott a könyvelési mód, ha az Szt. ezen része sztem nem. Vki okos biztosan közben megvilágosodott (így szokott lenni) és azóta ezt tanítja, akik elhiszik neki, azok meg követik. És ha a könyvvizsgáló képzésen is ezt tanítják, akkor persze a könyvelők is elhiszik, mert ők "okosabbak", én meg erről tudnék mesélni...

Megtaláltam:

Tárgyévben lezáródó teljesítmény elhatárolása

Mi a teendő akkor, ha a számlában, egyéb számviteli bizonylatban elszámolt teljesítmény nem oszlik meg két vagy több üzleti év között, viszont a teljesítmény és a számla kiállításának üzleti éve eltér? Például a december hónap telefonszolgáltatásáról következő év január 8-án kibocsátott számlában szereplő költség is időbeli elhatárolás alá vonható-e?

Az előzőekben kifejtettek alapján könnyen mondhatjuk, hogy nem lehet időbeli, mivel a számlában elszámolt teljesítmény nem oszlik meg két üzleti év között, az teljes egészében a lezárandó üzleti év költsége (és a szolgáltatás nyújtójánál ugyanazon időszak bevétele) lesz. A kérdés az, hogy kötelezettségként (illetve követelésként) kimutatható-e a számlaérték a lezárandó üzleti év mérlegében? A teljesítményszemléletű számvitel válasza erre az, hogy igen, hiszen a teljesítmény már az időszakban lezárult, és annak ellenértéke követelésként, illetve kötelezettségként a róla szóló elszámolás (bizonylat) későbbi kibocsátása esetében is kimutatható. Ezt a logikát az úgynevezett „nem számlázott szállítások” számviteli gyakorlata is továbbviszi, miszerint, amennyiben a mérlegkészítés időpontjáig a beszerzésről a számla, a számviteli bizonylat nem érkezik meg, akkor annak értékét az egyéb, rendelkezésre álló bizonylatok alapján kell meghatározni (esetenként becsülni). Az így meghatározott értéket „nem számlázott szállításként” a szállítói tartozások között szükséges kimutatni a tárgyév mérlegében.

A kérdés másik oldalról úgy is vizsgálható, hogy a teljesítmény lezárásának pillanatában a beszerzés, a szolgáltatás ellenértéke követelhető-e, vagy az csak az arról szóló értesítés (számla) kiállításával válik jogszerűvé? Szakmai véleményem szerint – mivel a beszerzés, a szolgáltatásnyújtás megtörtént, azt a vevőmegkapta – jogszerűen követelhető annak ellenértéke. Az egységes értelmezést nem segíti a passzív időbeli elhatárolásokat szabályozó Számv. tv. 44. § (1) bekezdés b) pontja, miszerint passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra. A jogszabályi szöveg utóbbi, számlázásra utaló kitétele félreértésre ad okot, hiszen ezen jogszabályi hely alkalmazására – az időbeli elhatárolás alapelvéből kiindulva – már csak a kettő vagy több üzleti évet érintő teljesítmények elszámolása során kerülhet sor, a példában szereplő, decemberben lezárult, januárban számlázott teljesítmény nem tartozik ide, így ezt a szakaszt erre nem lehet alkalmazni. A számviteli szakemberek a fenti kérdésben alkalmazott gyakorlata vegyes, valaki követelésként, valaki időbeli elhatárolásként tekint a felmerült tételre. A mérleg szerkezetét tekintve nagy hibát nem jelent ezen tételek időbeli elhatároláskénti felvétele sem, mivel ezek követelés-, illetve kötelezettségjellegű időbeli elhatárolások, a követelésekre, illetve a kötelezettségekre irányadó szabályokkal.

https://ado.hu/szamvitel/az-idobeli-elhatarolasok-bizonytalan-esetei-x/

Ez akkor kb alátámasztja amit én is mondok. Mi passzívot akkor szoktunk használni, ha áthúzódó az időszak. Vagyis pl dec 20–jan 19 az időszak. Meg hát a halasztott dolgoknál is igen fontos, pl egy támogatás elhatárolásánál, szóval igenis van létjogosuktsága a passzívnak továbbra is.
Egyébként sok esetben nagyon nem mindegy, hogy passzív vagy kötelezettség, mert egy hitelfelvételt vagy támogatást keresztül tud húzni egy rossz mutatószám.