Adómentesként termékeimet egy Áfa-körös vállalkozásnak adnám át értékesítésre. Bizományi szerződést kötnénk, de nem tudjuk, hogy ebben az esetben az elszámolás szempontjából hogyan kell eljárnunk. Illetve, a bizományos a termékek értékesítéséért cserébe nem kérne semmit, ugyanis olyan termékekről van szó, amelyek dekoratív jellege miatt az ő üzlethelyiségének díszeként szolgálnának, amíg értékesítésre nem kerülnek.
Továbbá olvastam még a szerződéssel kapcsolatban, hogy: "A megbízó a termék átadásával egy időben bizonylattal igazolja az áru eredetét, hogy azt majd a bizományos fel tudja mutatni a vevőnek.". Itt a szigorú számadású bizonylatokra kell gondolnom, amiket a dísztárgyak előállításhoz szükséges alapanyagokról kaptam?
Bizományi értékesítés
5 válasz
Tisztelt Péter!
Bizományosi szerződést kell kötniük, amelyben a feltételeket lefektetik. Ki ad bizományba kinek, milyen termékeket, milyen áron, milyen elszámolási időszakot alkalmaznak, milyen fizetési feltételekkel fizetik ki az Ön számláját.
A termékeket a szerződés mellékleteként egy tételes átadás-átvételi listával adják át, amelyben fel vannak sorolva a termékek, azok elszámolási árai (amennyiért Ön értékesíti), mennyisége és még ha valamit konkrétizálni szeretnének. Ez a bizonylat és a szerződés lesz az Ön partnerének ami igazolja az áru eredetét.
Elszámolási időszaknak én havi elszámolást javaslok. Minden hónapban a bizományba adott árukból a ténylegesen eladott termékekkel számoljanak el és Ön számlázza ki.
Az, hogy az Ön partnere nem kér semmit az értékesítésért Öntől, rendben van. De neki a kirakott bizományitermékek értékesítését a saját pénztárgépébe be kell ütni. Ez neki áfa fizetéssel jár. Tehát mindenképpen magasabb áron kell árulnia, mint amennyiért Öntől megveszi.
Így neki akkor lesz bevétel, amikor eladja az Ön termékét és egyben az elszámolási hónapban lesz árubeszerzés is.
Ha újabb termékeket ad át, akkor arról újabb tételes elszámolást készítsenek. Év végén pedig mindenképpen (papíron) vegye vissza a megmaradt termékeket egy elszámolással és következő év elején újra adja át. Erre azért van szükség, mert az Ön partnerének ez nem lesz leltárkészlet, hisz nem az ő tulajdona.
Üdvözlettel
Felgyői Könyvelőiroda
-
+1
2018.11.16. Péter
Tisztelt Felgyői Könyvelőiroda!
Utólag is nagyon köszönöm a választ! Egyetlen kérdés még, ami az Önök válaszával kapcsolatban felmerült bennem: jól tudom, hogy az év végén papíron visszavett árukról nekem viszont nem kötelező leltárt készítenem, hiszen nem tartozom a számviteli törvény hatálya alá?
Előre is köszönöm ismételten a válaszukat!
Üdvözlettel:
Péter
Kedves Péter!
Nem jól tudja! Önnek, mint egyéni vállalkozónak az SZJA törvény is nyilvántartások vezetését írja elő kötelezettségként. És az év végi leltár is közéük tartozik.
Azonban a visszavételről amúgy is tételes lista készül, így az Önnek egyben a leltárkészlete is (vagy annak egy része) lesz.
Tisztelettel
Felgyői Könyvelőiroda
Mindez akkor igaz, ha adómentes kisadózóként az egyszerű bevételi nyilvántartást választottam?
Illetve, ha pl. a termékek előállítása során fotópapírt is használtam, melyet 100 db-os csomagban vásárolok, ilyenkor darabra pontosan meg kell számolnom, hogy mennyi maradt belőle? És mi a helyzet ilyen esetben az elrontott, eldobott alapanyagokkal?
Többször is konzultáltam könyvelővel, a vállalkozás indítása előtt is, de érdekes módon erre senki nem hívta fel a figyelmemet.
Kedves Péter!
Bár Önre a KATA törvény vonatkozik adózás szempontjából. Bevételi nyilvántartást vezet és a tételes adóval megfizeti az Önre vonatkozó közterheket. Azonban ezen az egy törvényen kívül még sok másik is vonatkozik Önre, amelyet be kell tartani.
Önnek jelentési kötelezettsége nincs a leltárkészletéről, mint egy SZJA tv. alá tartózó egyéni vállalkozónak, de véleményem szerint Önnek is tudnia kell igazolni a termékeinek, a felhasznált anyagoknak az eredetét. Ezért javaslom azt, hogy Ön is kérjen az alapanyagokról számlát, azt őrizze meg, még ha nem is adja oda a könyvelőnek. (Nagy valószínűséggel soha nem lesz rá szüksége, de ha mégis akkor...)
Mivel az évek között a felhasznált, fel nem használt anyagot, a beszerzett, vagy készletre vett, de el nem adott árut csak saját nyilvántartásával tudja igazolni, így javaslom a leltárt. Hisz, ha Ön készít 10.000 db terméket, de csak 8.000 db-ot adott el, akkor ezzel tudja igazolni, hogy megmaradt a másik 2.000 db, nem pedig feketén adta el.
Önmagát védi vele. Persze a rendszer sokszor tűnik kijátszhatónak, de az adóhivatalnál sem feltétlen kezdők ülnek. Ráadásul egy olyan kedvező adózási módban, mint a KATA, miért is koczkáztatna az ember eltitkolt bevétellel.
A selejtet, elrontott alapanyagot nem kell külön kezelnie, hacsak nem veszélyes hulladékról beszélünk. Azt pedig, hogy december 31-én mennyi fotópapír volt a dobozban, csak az fogja tudni pontosan megmondani, aki ott állt Önnel a számoláskor.
Tisztelettel
Felgyői Könyvelőiroda
