Tisztelt Szakértő!
Egyéni vállalkozó vagyok, vállalkozói jövedelemadózásban.
Könyvelőm szerint az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó alapja maximalizálva van a minimálbér 24-szeresének összegében. Szerintem viszont a minimálbér 24-szereséből le kell vonni még a vállalkozói kivét összegét (ami után már megfizettem egyszer a szochót). Ezt támasztja alá több NAV-os forrás is, de nem teljesen egyértelmű a helyzet.
Vállalkozói kivét éves összege: 4 200 000 Ft
Kivét után fizetendő szocho (13%): 546 000 Ft
Osztalék utáni szocho alapja:
- könyvelőm szerint 5 568 000 Ft (minimálbér x 24)
- szerintem: 1 368 000 Ft (minimálbér x 24 - kivét összege)
Ez alapján az osztalék után fizetendő szocho a könyvelőm szerint 723 840 Ft, szerintem viszont csak 177 840 Ft kéne, hogy legyen.
Mit gondol, melyik a helyes számítás?
Köszönöm előre is.
EV osztalék utáni szocho számítása
2 válasz
Kedves Kérdező!
Szociális hozzájárulási adó felső korlát (felső határ) szempontjából beszámító jövedelmek egyike vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
Szociális hozzájárulás felső határ 5.568.000 Ft (24-szer 232.000 Ft).
Mivel az ev pénzforgalmi szemléletű, így akkor vehetem figyelembe a csökkentő tételeket, ha azt be is fizettem.
A vállalkozói osztalékot az egyéni vállalkozás az eredménye után fizeti, aminek egyik adóalap csökkentő tétele a vállalkozói kivét.
Tehát a felső korlátból le lehet vonni a vállalkozói szociális hozzájárulás alapját, és a különbözet után kell csak a 13% fizetni.
Ha jól értem a kérdést.
Üdvözlettel,
Tisztelt Kérdező!
Előző válaszadót kiegészítem, hátha több megközelítésből érthetőbb.
A Szoc ho. esetén a korábbi eho-val ellentétben nem " adóplafon" van, hanem adóalap -plafon.
Ez sok esetben óriási különbség, érdemes így közelíteni. ( Pl. egy nyugdíjas tagnak adott béri/tagi jövedelmet, stb. nem is terhel szoc.ho , de mégis, ha pl. osztalékot kap, a bére akkor is beszámít a keretbe, bár még egy fillér szoc ho-t sem fizettek utána. )
Tehát Önnek van a 4 200 000 jövedelme, ami SZJA és Tb köteles, így a "2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról" 1. § (1) , de a (3) bek szerint is szoc ho alapba beszámít. Az (5 ) c ) mondja azt, hogy "Az (1)–(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik ..... " c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §]" után. Mivel a 24 havi adóalap plafon adott évre van pénzforgalmi szemlélet szerint, ezért 2023-ban akkor van ilyenje, ha a 2022-es bevallás 13-05 lap 100-sorában a " vállalkozói osztalékalap" sorban van ilyen adat és azt Ön 2023-ban befizette ( ezzel egyenértékű, ha korábban a folyószámlán ott volt, vagy oda átvezette, most megteszi, stb).
Ezt az öszeget +a 4200 000 Ft -ot levonhatja az 5 568 000- ből és a maradék összeg lesz a maximum szoc ho alap, tehát max ekkora összeg után kell Önnek egyéb szoc.ho-t terhelő jövedelmei után ( cégtől kapott osztalék mondjuk ) 13%-os adó fizetnie. Feltétel, tehát hogy még idén meg is kapja, ha 2023.12.31 után kap osztalékot az már új történet: új adóév, új szoc ho plafon, új saját kivét számok, stb.
üdvözlettel
Schmidt Zoltán
