Egyéni vállalkozás KATA-s adózással?

Üdv, szép napot! Érdeklődni szeretnék, hogy egyéni vállalkozóként, KATA-s adózóként (havi 50 ezer Ft) működhet-e pl. egy kereskedő a jelenlegi szabályok szerint, aki csak a hétvégi vásárban árul új termékeket?
Nem kell pénztárgép, elég a nyugtaadás, nem kell számla? Mindenki gondolom, magánszemély, aki vásárol, mivel kis tételben történne. Ez a tevékenység adószámos magánszemélyként nem végezhető?
Lenne még egy olyan kérdésem, hogy egyéni vállalkozóként egymástól eltérő tevékenységeket is fel lehet venni? Nekem például van több szakmám, amik nem kapcsolódnak egymáshoz, 2 ellentétes tevékenység is kerülhet egy cégen belülre? Van boltvezető végzettségem, amivel árulhatnék néha a vásárban, de pl. nem szeretnék minden nap ezzel foglalkozni, más lenne a fő kereseti forrás.
Köszönöm szépen a választ előre is!

0 pont pont pont

3 válasz

Kedves Ella! Tudom, már minden kérdező nagyon unja, ha azt írjuk, keressen ehhez szakembert. De tényleg, most annyi kérdése van és annyi válasz kellene, plusz még egy rakás dolgot érdemes lenne pontosítani, hogy egy ilyen válasz nem lehet mindenre kitérő és pontos.
De azért néhányra reagálok. Egy piacon (nem ismerjük, mit szeretne eladni), de bármikor felbukkanhat valaki, aki számlát szeretne kérni. Hogy fogja megoldani ezt a helyzetet? Magánszemély is kérhet számlát katástól, ha a termék olyan (pl. később a garanciát szeretné érvényesíteni). Az adószámos magánszemély fogalmát a keresőbe ha beírja, egyből tudja is rá a választ. De megírom, nem, nem lehet adószámos magánszemély.
Több tevékenység is felvehető.
A fő kereseti forrást is fontos lenne tudni (milyen jogviszonyban, hány órában, stb.).
Szóval marad a tanácsadó, könyvelő felkeresése, ha nem akar már az első vásár alkalmából kiesni a katából. És egyáltalán nem biztos, hogy a kata a jobb és nem az átalányadó.

1 pont pont pont

Kedves Ella! Tudom, már minden kérdező nagyon unja, ha azt írjuk, keressen ehhez szakembert. De tényleg, most annyi kérdése van és annyi válasz kellene, plusz még egy rakás dolgot érdemes lenne pontosítani, hogy egy ilyen válasz nem lehet mindenre kitérő és pontos.
De azért néhányra reagálok. Egy piacon (nem ismerjük, mit szeretne eladni), de bármikor felbukkanhat valaki, aki számlát szeretne kérni. Hogy fogja megoldani ezt a helyzetet? Magánszemély is kérhet számlát katástól, ha a termék olyan (pl. később a garanciát szeretné érvényesíteni). Az adószámos magánszemély fogalmát a keresőbe ha beírja, egyből tudja is rá a választ. De megírom, nem, nem lehet adószámos magánszemély.
Több tevékenység is felvehető.
A fő kereseti forrást is fontos lenne tudni (milyen jogviszonyban, hány órában, stb.).
Szóval marad a tanácsadó, könyvelő felkeresése, ha nem akar már az első vásár alkalmából kiesni a katából. És egyáltalán nem biztos, hogy a kata a jobb és nem az átalányadó.

0 pont pont pont


A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik, értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye.

NAV oldalán sok hasznos információ található a vásárokról
https://nav.gov.hu/ado/afa/Nyugtaadas_vasarokon_20170801

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásáron (az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásáron) és a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti alkalmi rendezvényen (olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen elárusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket meghatározó 1. számú mellékletében, e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

Az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek, valamint italok értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem az ételek értékesítése a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba, az italok értékesítése pedig a TEÁOR ’08 56.3 Italszolgáltatás szakágazatba tartozik. A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást.

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

Magánszemélyes adószámmal üzletszerű tevékenység nem folytatható !

1 pont pont pont

Az Ön válasza

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ