Elmulasztottam számlát adni egy NAV-ellenőrzés során. Mennyire büntethetnek meg? És ha a céget is megbüntetik, van-e joga a cégnek tőlem valamennyit pluszban levonni a fizetésemből? Most fordult velem először ilyen elő. Még nem tudjuk pontosan, mennyibe fog kerülni ez a vétség, de már a tulajdonos elkezdte lefogni a órabéremet. És kötelez egy napi ingyen történő munkavégzésre. Megteheti ezt velem?
Kedves Hézser Anita !
Sajnos a számlaadás elmulasztása a "legdrágább" mulasztások egyike lehet.
Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja. [Art. 172. § (2) bekezdés]
A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a szankció alkalmazását, azonban az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásától csak kivételes méltánylást érdemlő esetben tekinthet el.
A mulasztási bírság kiszabásánál az adózó javára értékelhető körülménynek tekinthető, amennyiben hitelt érdemlő módon bebizonyítható, hogy az adózó a számlát kiállította, illetve a vásárlás adatait a pénztárgépben rögzítette és a bizonylatot kinyomtatta, de a vevőnek azt nem adta át.
Az adózó terhére értékelhető körülménynek tekinthető különösen, ha az adózó egyáltalán nem rendelkezik számlatömbbel, illetve a pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás nem rendelkezik pénztárgéppel, ebben az esetben a mulasztási bírságot a bírsághatár felső összegében kell kiszabni, mivel ekkor az előírt kötelezettségét egyáltalán nem tudja teljesíteni. Az adózó terhére értékelhető körülménynek tekinthető az is, ha folyamatos nyitva tartás mellett csak alkalmanként állít ki nyugtát.
A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, és az értékesítésben közreműködő magánszemély is, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art. 172. § (3) bekezdés]
Az adózó bírságolása és az adózó alkalmazottjának a bírságolása egymástól függetlenül történik, vagyis az adózóra kiszabott mulasztási bírság nagyságát az alkalmazottra kiszabott mulasztási bírság nagysága egyáltalán nem befolyásolja, ennek következtében az adózó nem bújhat ki a magasabb összegű mulasztási bírság megfizetése alól azáltal, hogy a mulasztás elkövetését az alkalmazottra hárítja.
Lényeges kiemelni, hogy az alkalmazott bírságolására kizárólag a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén van lehetősége az adóhatóságnak, azonban amennyiben a számla vagy a nyugta nem a tényleges ellenértékről került kiállításra, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabására az alkalmazottal szemben nem kerülhet sor, annak megállapítása ekkor kizárólag az adózó terhére lehetséges.
Az értékesítésben közreműködő személy a számla kibocsátásának elmulasztásával kapcsolatos eljárását megpróbálhatja kimenteni azzal, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a mulasztást beosztottként az adózó képviselőjének vagy valamely vezető beosztású személynek az utasítására követte el, azonban a hivatásának gyakorlása során elkövetett mulasztás kimentése érdekében általában nem hivatkozhat arra, hogy az elkövetéskor nem ismerte a hivatása gyakorlásának szabályozására vonatkozó előírásokat.
Az új munkatörvénykönyve szigorította a munkavállalók kárfelelősségét.
A felelősség általános szabályai (MT szerint)
"179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget."
Ezek figyelembevételével kell megítélnie a munkáltató által tanúsított magatartást.
