Magyar magánszemély lakását kiadja magyar magánszemélynek. A bérlő fizeti a rezsi költségeket is. Bérbeadó az éves 1 millió Ft.-os Szja. határ számításánál a rezsivel megemelt bérleti díjjal kell, hogy számoljon?
Lakás kiadás
6 válasz
Magánszemély bérbeadásból származó bevétele önálló tevékenységből származó bevétel. A bevételnek része a vele kapcsolatos költségtérítés. A bevételből történő jövedelem (ami után szja, és az 1M Ft meghaladása után 14% EHO fizetési kötelezettség is keletkezik) megállapítása során 10% vélelmezett költség levonható, vagy - a magánszemély döntésétől függően - elszámolhatóak a nevére szóló, a bevétel megszerzésével kapcsolatos költségszámlák.
Szerintem nem bevétel a rezsi.
Sajnos ezt nem taglalja az SZJA törvény, pedig sok problémát jelent a bérbeadók és a könyvelők számára. Magánvéleményem szerint a rezsi nem képezi részét a jövedelemnek. Hiszen, ha nem adom bérbe a lakást, csak ott áll üresen, akkor nincs gáz, villany és víz fogyasztás, csak a közös költség merül fel. Azt viszont érdemes Önnek fizetnie és akkor bezárult a kör.
Azt tudom javasolni, hogy a bérlő adja oda az Ön kezébe a csekkeken feltüntetett összegeket és azokat Ön fizesse be.
Így a bevétel azonnal költségként is megjelenik, tehát ezen jövedelme nincs.
Üdvözlettel
Véleményem szerint pedig része a bevételnek. Továbbszámlázott szolgáltatlás (915). A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy "mennyiért adja ki" és milyen feltételekkel ingatlanát akár a magánszemély, akár vállalkozó stb. Ezért cserébe az elvárt összeg, bérleti díj, ami bevétel áll a bérlő által fizetett díj x Ft bérleti díj + rezsiköltségből. Szerintem, ha a rezsit ki akarjuk hagyni a történetből, akkor a szerződést is (ha van) ennek megfelelően kell(ene) megfogalmazni. Hiába adja oda az összeget és fizeti be a tulajdonos a pénzt rezsiként maga, attól, ha a szerződés tartalmazza bevétel, ha a bérlő igazolni tudja, hogy átadta, akkor bevétel jelent meg a bérbeadónál. Az, hogy az SZJA törvény nem taglalja, attól még egy szolgáltatás szerves része, hiszen az életvitelszerű használathoz, amit az albérlet biztosít szükséges és elengedhetetlen a közmű használata, amit szerintem egy bérbeadó se fog benyelni.
Az átiratott közművek csak egy opcionális lehetőség. (Magam részéről én a lehetőséggel nem számolok, mert kevesebb bérleti szerződést láttam ezzel az opcióval, ugyanakkor pedig) amennyiben átiratásra kerülnek, akkor azt a szerződés is tartalmazza (ahogy a díjnál is csak a bérleti díj összege kerül megállapításra önmagában). Emellett pedig a kérdés megfogalmazása pedig nem erről az esetről szól.
Tisztelt Kertész Béla Úr!
A rezsiköltség része a bevételnek. Önnek háromféle lehetősége van:
1.) A közműveket átíratja a bérlő nevére, és a bérleti díjból elszámol 10% költségátalányt, a maradék a jövedelem, amely után 1 millió Ft alatt 15% SZJA-t kell fizetni, e fölött a teljes jövedelem után még 14% egészségügyi hozzájárulást is.
2.) A rezsivel növelt bérleti díjból tételesen levonja a rezsiköltséget, festést, hirdetés díját stb (amit számlával tud igazolni) és a maradék után fizeti az adót, járulékot.
3.) A rezsivel növelt bérleti díj után 10% költségátalányt számol el, és a 90 % után adózik.
Azt érdemes kiszámolni, hogy a rezsi a magasabb, vagy a teljes (rezsivel növelt) bevétel 10 %-a.
Üdvözlettel:
Dr. Székelyné Boros Zita