Informált, megbízható könyvelő kerestetik.

Kedves Bettina !

Gondolom először célszerű könyvelőt keresnie,és a hosszabb távú együttműködésük reményében, illetve a szerződéssel összefüggésben teljesíti a könyvelő cég az adózási, könyvelési feladatokat, és természetesen ellátja a működéséhez szükséges tanácsokkal.
Ha segítségre van szüksége keressen Budapest 11. kerületében. 06-305646806

• +1  
  2016.05.13. Bognár Andor

Kedves Kérdező !

Ezeket, és más kérdéseket már a megalakulás előtt kellet volna tisztázni egy könyvelővel, adószakértővel, mert most úgy tűnik, hogy egy kész helyzetre keres válaszokat.

NDT

Kedves hölgyem,

Önhöz nem mennék, köszönöm. Hiszen mar az elején nem a kérdésre válaszolt....

1. A termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell meg történnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja” A kiléptető hatóság a vámhatóság, a Közösség bármely külső határán. A kiviteli vám eljárás – ami kor a vámhatóság az exportra szánt terméket, illetve annak szállítóeszközét a kiléptetés
céljából eljárás alá vonja – bármely közösségi vámhatóságnál kérhető. Azonban az általános szabály, hogy az
exportáló letelepedési helyén, vagy ahol a szállítóeszköz berakodása történt, ott kérhető a kiviteli vám el járás. Ennek az a magyarázata, hogy a kiviteli vámeljárást végző vámhatóságnak joga – és adott esetben kötelezettsége - a termék és a szállítóeszköz megvizsgálása, az azonosság biztosítása. Ők adják ki azokat az igazolásokat és nyomtatványokat melyekkel igazolni lehet egy eljárás keretében, hogy a termék kiléptetésre került. Van olyan is ahol a egy "köztes országban" - közösség külső vámhatárra - történjen a kiviteli vámeljárás. (ez értékhatárhoz kötött, ha jól tudom 3.000 euro összértéke van). Ezt az Intrastat jelentésben a rendeltetési országot kell meghatározni. A kiviteli vámeljárást végző vámhivatalnak, valamint a vámeljárást kérőnek a kiléptetés tényét. Ez az elektronikus igazolás alkalmas az adómentesen kibocsátott számla „fedezetére”, az az arra, hogy az adómentes termékértékesítés harmadik országba ténylegesen teljesült.
2. Ha Kft.-ről van szó mint a példában akkor kell járulékot fizetni és nincs szüneteltetési lehetőség, csak ha nincs ügyvezető de ettől a vállalkozás még működik, a bevallási kötelezettség is kötelező. EV-nál van lehetőség szüneteltetésre.
3. Az ügyvezetői díjat a megbízási szerződés szerint kell fizetni vagy a munkaszerződés szerint, nem a cégalapítás dátumától. Az áfa általában kezdő vállalkozásnál minden esetben negyedéves, de az Áfa tv.ben meghatározott feltételeknek minden esetben meg kell felelni.
- bevallás benyújtására előírt határidőtől kezdődően igényelhető vissza
- belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi,
- különbözet eléri vagy meghaladja:
havi bevallásra kötelezett esetében az 1 millió forintot,
negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 ezer forintot,
éves bevallásra kötelezett esetében az 50 ezer forintot.
4. hát egyik sem igaz, lehet kamatmentesen is adni, de nem szerencsés, kamat meghatározásakor a NAV elhiszi hogy valóságos a kölcsön, de kikötött kamat a vállalkozásnál többletjövedelem keletkezik ami ugyan adóalap csökkentő tétel. Viszont a a kölcsönadónál személyi jövedelemnek minősül és a bevallásában fel kell tüntetni. A kamat mértéke pedig meghatározott cég és cég között a mindenkori jegybanki alapkamat 8% ponttal növelt része, magánszemély esetében 5% ponttal növelt.

Bár a kérdések sok - sőt minden helyen - hiányosak megpróbáltam azért a kérdésre fókuszálni.

2015. jan 1-től a kezdő vállalkozások havi áfa bevallónak minősülnek

Kiegészíteném pár dologgal:

1.) Amennyiben harmadik országba kerül csomag feladásra, akkor
- ha 1000 EUR alatti az összeg, akkor az a szolgáltató végzi a vámkezeltetést, aki a szállítást lebonyolítja (pl. Posta)
- ha ezt az összeget meghaladja a csomag, akkor Egységes Vámárú-nyilatkozat kitöltése kötelező, amelyhez a posta, vagy bármilyen vámügynökség segítsége igényelhető

A korábban említett kiviteli szabályhoz annyit hozzátennék, ha ne adj isten valaki maga vinni ki a terméket harmadik országba, akkor viszont már nincs mentesség az adó alól.

2-3.) Szüneteltetési lehetőség nincs, a társas vállalkozó járulékait már az első naptól számolni kell, kivéve, ha megbízási szerződéssel, vagy munkaviszonnyal foglalkoztatott, mert akkor a szerződéskötés napja a mérvadó. Vannak speciális esetek, mint pl munkaviszony mellett társas vállalkozó, vagy társas vállalkozó mellett egyéni vállalkozó is. Előbbi esetében legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat és havi 08-ast be kell küldeni, utóbbinál dönthet, hogy EV, vagy TV-ként fizeti a járulékokat. Ha EV-ként, akkor a 08-as vagy havonta 0-san megy be (vagy NY-es nyilatkozat határidőn belül) és akkor az 58-as tartalmazza a járulékokat, vagy fordítva.

4.) A tagi kölcsönhöz nincs mit hozzáfűznöm, azt megválaszolták.