Adóköteles életbiztosítás utáni tb járulék

Kedves Kollégák!
Hátha valakinek a környezetében előfordult már adóköteles életbiztosítás. Túlnyomórészt sikerült már összeszednem a vonatkozó ismereteket, de egy dolog még nyitott maradt, hátha tudja valaki a választ rá.
Röviden a következő az eset: Még 2019 előtt egy betéti társaság a kültagja számára életbiztosítási szerződést kötött. A szerződés szerint a biztosítási díjat a társaság fizeti euróban. A kültag nem áll munkaviszonyban a társasággal, viszont évente - maximum egy alkalommal – közreműködik, amelyről a bt. számlát állít ki.
Az adókötelezettség jogcímét annak megfelelően kell meghatározni, hogy a kültag és a társaság között milyen jogviszony áll fenn. Ennek megfelelően a kültagnak lehet nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelme. (Ezt a NAV irta, de a most firtatott kérdésre nem adta meg sajna a választ)

Míg a nem önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadón túlmenően társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt, a kifizetőnek pedig szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás kötelezettségével kell számolnia.
Amennyiben a felek között jogviszony nem áll fenn, úgy a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, amely után csak személyi jövedelemadó kötelezettség fogja terhelni, a kifizetőnek pedig szociális hozzájárulási adóval, mint közteherrel kell számolnia.

Itt akadtam meg: milyen esetben nem áll fenn jogviszony a bt. és a kültag között? (Ezt próbáltam konkrétan megérdeklődni a NAV-tól, de egy hónap után csak ennyi volt a válasz, ha van jogviszony, ez van, ha nincs, akkor meg az.) Tudjuk hogy a bt. kültagja vállalkozónak minősül, így tagi jogviszony áll fent a két fél között. A jogviszony lehet munkaviszony, megbízási és tagi. Tehát nem értem ezt a kitételt, miszerint a kültagnak egyéb jövedelme keletkezik, ha nincs jogviszonyban? De mikor nincs jogviszonyban? Munkaviszony nincs, azért nincs jogviszony? Megbízás nincs, azért nincs jogviszony? De tagi jogviszony viszont van. Nem szeretném ha jogalap nélkül megterhelném a bt kültagot még a 18,5% tb.járulékkal is az szja-n kívül. De rosszul se akarom leszámfejteni ezt a tételt.
Előre is köszönöm, ha valaki válaszol!
B.J.

0 pont pont pont

7 válasz

Erre még rákeresnék:

a biztosítási díj bármely 2018. december 31. után kötött biztosítás esetén – típusától függetlenül – adóköteles jövedelemnek minősül. (SZJA törvény 3.§ 89.pont)

1 pont pont pont

Köszönöm, igy van, ezt tudom. Itt az a kérdés, hogy a bt kültag akinek máshol van főfoglalkozásu munkaviszonya nem a bt-ben, nem vesz részt a cég tevékenységében, évente csak egy alkalommal. A bt által megfizetett biztositási dij után az szja-n kivül 18,5 % tb járulékot is kell e fizetnie? Ezt az dönti el, hogy a tag és a cég között milyen jogviszony áll fenn, illetve a jogviszony f ennáll vagy nem. Ez a kérdés. Amennyiben a felek között jogviszony nem áll fenn, úgy a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, amely után csak személyi jövedelemadó kötelezettség fogja terhelni, a kifizetőnek pedig szociális hozzájárulási adóval, mint közteherrel kell számolnia. Ha van jogviszony, akkor szja, tbjár. a magánszemélynél, a btnél szochó és szakképzési.

0 pont pont pont

Azt írtad 2019 elött kötött bíztositás , az a kérdés ezekre is vonatkozik az adóköteles jövedelem vagy csak az új kötésüekre?

0 pont pont pont

2019. január 1-től módosult a más személy (pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó) biztosítási szerződésre a szerződő más személy által fizetett díjának adókötelezettsége.

Míg korábban a kifizető, munkáltató által fizetett biztosítás díj egyes meghatározott juttatásnak minősült, 2019. január 1-től – figyelemmel az Szja törvény 2. § (6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként lesz adóköteles, függetlenül attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás vagy kockázatinak nem minősülő tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás, teljes életre szóló életbiztosítás).
Ezzel rendben is volnék, egyetlen dologban vagyok bizonytalan, mégpedig abban, hogy kell e az szja mellett 18,5% tb járulékot is vonni a kültagtól a fentebb vázolt feltételek fennállása mellet. Akkor lehet más önálló tevékenységből származó bevétele ami után szja és tb jár.-t kell fizetnie a bt kültagnak, (úgy mint a bérnél) , a bt fizeti a szochót és a szakképzésit, úgy mint a bérnél ha van jogviszony. Ha nincs jogviszony akkor csak szja -t kell vonni a bt. kültagtól, a cég csak szochót fizet.
Azt nem értem, hogy mikor van az az eset, (mikor nincs jogviszony) amikor a fentebb vázolt ügyben nem kellene csak szjat vonni a bt kültagtól. Hogy kell értelmezni a jobviszonyt? A bt küldtag az vállalkozó igy tagi jogviszonyban áll a bt-vel. Nem lehet olyan eset, amikor nincs jogviszony. Én úgy értelmezem, hogy ha teljesen kivülállóról van szó, csak akkor nincs jogviszony a két fél között. Annak ellenére hogy se munkaviszony nem áll fenn, se megbizási jogviszony, viszont a tagi jogviszony fennáll ebben az esetben mi a helyzet a 18,5% tb jár.al?

0 pont pont pont

Ja megnéztem 2018-as is adóköteles.Tagnak nem kell személyes közremüködnie a vállakozásban ha közremüködik teheti munkaviszonyban munkaszerzödéssel,megbizásival szintén szerződéssel vagy tagi jogviszonyban de ez társas vállakozoi jogviszony bizt.bejelentés stb.Ha kap valami juttatás és nem osztalék előleg akkor társas vállalkozoi jogviszony lesz amit be kell jelenteni hacsak nem nyugdíjas,akkor nincs jogviszonyban ha nem csinál semmit és nem is kap lovét majd csak az oszatalékból...

0 pont pont pont

A 2008-as M lapján elkészitem a bevallást, ezen kivül mit kell jelenteni?
Még mindig nyitott a kérdés. Arra szeretnék választ kapni, hogy a fentiekben vázolt esetben kell e 18,5% tb járulékot vonni a kültag biztositási dijából az szja mellett, mintha bért számfejtenék részére. Vagy csak szjat vonunk, a cég meg fizeti a szochót mást nem. (De egyébként semmit nem számfejtek mert nincs se munkaviszonyban, se megbizásiban, csak ez a biztositási dij van.

0 pont pont pont

Ha nincs neki bejelentett jogviszonya - csak ez számit ami él vagy már megszüntették - akkor egyéb jövedelem nem biztositott.

1 pont pont pont

Az Ön válasza

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ