KATA AM 12M túllépés

Kedves Mindenki!

KATA alanyi mentesként átléptem 12M határt (sajna 1 számla nem volt benne a nyilvántartásomban és elszámoltam magam).

#1 ez azt jelenti, hogy ÁFA körös kell legyek ebben az évben?
#2 12M feletti részre 40%-os adót kell befizetnem?
#3 tudom kérvényezni, hogy ne legyek ÁFA körös?
#4 tudom kérvényezni, hogy 2020. jan. 1-től ne kelljen ÁFA körös lennem?

0 pont pont pont

7 válasz

Tisztelt Kérdező!

#1 Amennyiben minden kiállított számlája tölti a 12M Ft-os keretet, akkor igen jeleznie kell a NAV felé ÁFA státuszának változását, és ÁFA-s számlákat kell kibocsátania.
#2 Amennyiben az év minden hónapjára van fizetendő KATA kötelezettsége, a befolyt bevételei 12M Ft-on felüli részére meg kell hogy fizesse a 40% adót. (Tételes KATA adóval terhelt hónapok száma *1M Ft mentes a 40%-os adó alól.)
#3 Nem.
#4 Nem (gondolom a 2020 elírás, 2021 akart lenni). Alanyi mentességet újra először a 2022-es adóévre választhat.

2 pont pont pont

Ha csak éppen lépi át a 12 MFt-ot, akkor a következő évben még kérheti az áfa körön kivüliséget, ha tudja, hogy a következő évben biztosan nem éri el az áfa határt.
Másrészt az Áfa-t a vevő kifizeti, lehet nem érdemes visszatérni az alanyi mentesre, mert lehet egy hónap múlva újra áfa-s lesz és ha a vevői áfá-sak, akkor nekik jó az áfa,mert le tudják vonni. Önnek is lehet olyan beszerzése (pl.tárgyi eszközből, vagy bármiből, hogy le tudja vonni a az áfa-t, amit Önnek hárítottak át és csak a különbözet után fizeti és vallja be az áfa-t.

1 pont pont pont

Előző válaszához, csak annyit tennék tapasztalatból, hogy fel kell mérni, hogy kinek számláz, áfás, katás vagy alanyi mentesnek. Az áfásnak nyilván nem esik rosszul ha áfás számlát kap, de a többinek igen. És ilyenkor kérdés hogy ki nyeli be az áfát? Ezért is jobb ha alanyi mentesen indul szerintem 2021-ben.

0 pont pont pont

Ha átlépi az alanyi mentes határt utánna évre nem választhatja az alanyi mentességet sőt még két évig nem lehet AM-es..

0 pont pont pont

Egyelőre csak annyi kiegészítést tennék, hogyha 2019-es évről van szó, hogy nem az a lényeg, hogy mekkora összegről állított ki számlát 2019-ben, hanem hogy mennyi folyt be. Erre vonatkozólag nem láttam utalást arra, hogy a 12M Ft. feletti összeg be is folyt-e. Ha nem, akkor nem kell tenni semmit, hanem a bevételt ebben az évben kell elszámolni. Ebben az esetben se áfa túllépés, se 40%-os különadó nincs. Természetesen, ha az idei évről van szó, akkor más a helyzet, de ebben az esetben is igaz az, hogy azzal a dátummal kell az áfa körbe belépni, amikor a határértéket túllépő számla összege befolyt a vállalkozás számlájára, vagy pénztárába.

0 pont pont pont

Az előző válaszban foglaltakkal szemben más álláspontot képviselek.

Az ÁFA kötelezettség minden vállalkozásnál a termék, vagy szolgáltatás számla szerinti teljesítésének időpontjában keletkezik, függetlenül attól, hogy a kiszámlázott bevételt pénzügyileg megkapta vagy sem a vállalkozás.
Az egyszeres könyvvezetők, ill. bevételi nyilvántartást vezetők jogosultak ugyan az ÁFA megfizetésének halasztására (számla tejesítését követő banki jóváírás napjáig, de legfeljebb a teljesítést követő 45. napig), de a teljesítés napját kötelesek figyelni a bevételi értékhatár számításánál.

Az egy dolog hogy a vállalkozás könyvviteli nyilvántartásában mlyen dátummal kell figyelembe venni a számlázott bevételt. Az ÁFA jogállás a kiállított számlákhoz kötődik.

0 pont pont pont

Bocsánat, de kénytelen vagyok jogszabályokat bemásolni, és így egy kicsit szárazon leírni, amit erről gondolok. Bár szerintem a kérdezőt ez már nem is érdekli. :-)

Áfa törvény 61. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)

a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy.....
a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.

Az előzőekkel egyetértésben az szja törvény szerint

Egyéni vállalkozói bevételnek minősül különösen
- a tevékenység ellenértékeként, vagy ezek előlegeként kapott
készpénz vagy jóváírt összeg, illetve bármilyen ezek helyett adott
vagyoni érték;

188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.

(2) * Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Persze ez van tovább is. A lényeg, hogy se az szja törvény, se az áfa törvény nem hivatkozik arra, hogy a pénzmozgástól eltérően a számlán feltüntetett teljesítési dátumot kell figyelembe venni a bevétel teljesítési idejének. Vagyis a teljesítési időpontja mind az szja törvény, mind az áfa törvény alapján, egyszeres könyvvitelt vezetők esetében, általánosan az ellenérték megfizetésének időpontja. Az áfa törvényben valóban ott van a 45 nap, de ezzel most ne bonyolítsuk a helyzetet. Ha véletlen ez is a tárgyévben lenne esedékes, akkor azon lehetne vitatkozni, hogy figyelembe kell-e venni, vagy sem.

0 pont pont pont

Az Ön válasza

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ