Tisztelt könyvelők,
Honnan számít a részvény bekerülési értéke öröklés esetén? Az örökhagyó halálának a napjától, a hagyatéki eljárás jogerőre emelkedésétől, a részvények tényleges birtoklásának a napjától? Ez azért nagyon fontos, mert az örökhagyó halálakor még 8500 Ft körül volt a részvény árfolyama, míg a részvények tényleges birtoklásakor már 12 000 Ft körül, míg a részvények eladása 2019-ben 12 500 Ft-os árfolyamon volt. Tehát ha a tényleges birtoklástól számít a bekerülési érték alig kell árfolyamnyereség-adót fizetnem és százezrekkel kevesebb adót kéne befizetnem.
A másik kérdésem, hogy mik számolhatóak el költségként, az adóalapot csökkentő tételként, árfolyamnyereségadó esetén az alábbiak közül:
a) hagyatéki eljárás díja, közjegyzői díj? (Más tételek is voltak az öröklés során, így ingatlanok és befektetési jegyek is, tehát ha elszámolható költségként, nem tudom, hogy kell súlyozni az aktuális részvényállománnyal. Az érték alapján? Vagy az egész hagyatéki eljárási díj, közjegyzői díj elszámolható?)
b) az értékpapírok transzferálásának díja? (Az elhalálozott értékpapírszámlájáról, a saját értékpapírszámlámra.)
c) a brókercégemnél vezetett értékpapírszámla számlavezetési díja?
d) A részvények eladása utáni jutalék, amit a brókercég számított fel magának?
e) egyéb?
A 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 67. §-a nem igazán részletezi, hogy mi fér bele és mi nem.
Szintén felmerül a kérdés, hogy a fent felsorolt pontok közül a c) pont az mikortól számolható el? Amikortól a brókercégemnél vezetett értékpapírszámlán szerepeltek a részvények, vagy már onnantól, amikor még az elhalálozott értékpapírszámláján voltak a részvények hagyatéki státuszban? (Ettől még díjat számoltak fel érte!)
Üdvözlettel,
Kamarás Bence
