Gyedet igényelheti-e az apa?

Kedves Brigitta!

Ha csak 1 gyermekről lenne szó, akkor apuka is igényelhetné a GYED-et, de mivel egy háztartásban van a két gyermek, így nem lehetséges, hogy az egyikre az anyuka, a másikra meg az apuka kapjon ellátást. Azonban, amikor a nagyobbik gyermek betölti a 3. életévét, akkor Önnek megszűnik a GYES, tehát a nagyobb gyermek 3. születésnapjától már kérheti apuka a GYED-et. A kisfiú 2. életévének betöltésekor a GYES-t már újra kérheti Ön.
Üdvözlettel:
Filus Jánosné

Koszonom gyors valaszat.
Meg annyi kerdesem lenne hogy a paromnak ezt hol kell majd intezni? A munkaltatojanal? Nekem lekell mondanom a gyedet akkor es neki meg igényelni?ugy hallottam tobb honap az elbiralas,lehet elobb igényelni vagy nem erdemes? Es az utolso kerdesem,hogy nekem a Katat szuneteltetni kell majd? Koszonom

Kedves Brigitta!

A munkáltatónál mindenképpen be kell jelenteni. Intézheti a munkáltatója is, de Önök is az Államkincstárnál. Azt, hogy Önnek le kell-e mondania, vagy automatikusan megszűnik, ha az apuka igényli, ezt az államkincstárnál megmondják. Az ügyintézés 30 nap, tehát érdemes 1 hónappal korábban elindítani. Ha Ön nem kap ellátást, akkor dolgozni fog, tehát maradhat kata-s. Gondolom, hogy most szünetelteti.
Üdvözlettel: Filus Jánosné

Kedves Brigitta!
Széles Imre TB szakértő egy válaszát mellékelem Önnek:
"Apa gyeden, anya a gyermekkel, fizetés nélküli szabadságon
Több megoldás közül választhatnak a kisgyermekes szülők a csecsemőgondozási díj (csed) folyósítását követően, hogy melyikük igényelje a soron következő ellátást, a gyermekgondozási díjat (gyed), illetve az ellátásban részesülő dolgozzon-e emellett, vagy sem. A szóba jöhető variációk (amelyek száma a nagyszülői gyed jövő évtől történő bevezetésével tovább bővül) közül azt a viszonylag ritkán előforduló helyzetet tekintjük át, amikor az édesapa igényli a gyedet, ugyanakkor az anya marad otthon a gyermekkel.

Ez a megoldás az édesanya és gyermeke szempontjából nem szorul magyarázatra, míg az apa gyedigénylését az indokolhatja, hogy ő esetleg – a keresete alapján – lényegesen magasabb összegre számíthat, vagy vállalkozóként ily módon „optimalizálhatja” egy időre a járulékterheit.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásiról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 42/A paragrafusának (1) bekezdése értelmében gyermekgondozási díjra jogosult

a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, illetve
az anya, valamint a 40. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díjat állapítanak meg, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
és mindkét fenti esetben a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Ha az első pontban említett feltételeknek megfelel az apa, akkor minden további nélkül igényelheti a gyedet az édesanya csedre való jogosultságát követően. A gyed mellett bármilyen jogviszonyban korlátlanul folytathat keresőtevékenységet az apa, ám abban az esetben, ha azt megelőzően munkaviszonyban dolgozott volna a saját vállalkozásában, célszerű a jogviszonyát társas vállalkozói jogviszonyra módosítania, hiszen így mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.

Az édesanya mindeközben továbbra is maradhat fizetés nélküli szabadságon, hiszen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 128. paragrafusa egyértelműen rendelkezik arról, hogy a munkavállaló gyermeke harmadik életévének betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez a lehetőség értelemszerűen akkor is megilleti a szülőt, ha erre az időtartamra nem igényel semmilyen ellátást.

Tudni kell azonban azt is – és ez a vázolt megoldás egyik nagy hátránya –, hogy ha az apa veszi igénybe a gyedet, akkor szünetel az anya biztosítása az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 8. paragrafusának a) pontja értelmében.

Ez – amellett, hogy az újabb gyermekvállalás esetén a biztosítási előzmény tekintetében gondot okozhat, illetve a szolgálati idő szempontjából elveszik – azt is jelenti, hogy az anyának azonnal megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. (Ha a munkaviszonya szűnne meg, akkor az egészségügyi szolgáltatás további 45 napig fennállna.) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hiányában az érintettnek a Tbj. 39. paragrafusának (2) bekezdése értelmében be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, és fizetnie kell a 2019-ben havi 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. Annak nincs akadálya, hogy ezt a terhet esetleg az apa vállalkozása átvállalja.

Mindez elkerülhető, ha az édesanya a fizetés nélküli szabadság tartama alatt más munkaadónál (esetleg részmunkaidőben) új biztosítási jogviszonyt létesít. Ez megoldja az egészségügyi szolgáltatás problémáját, illetve így újabb szülés esetén a biztosítási jogviszony folyamatos lehet.

Az új jogviszonnyal kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy azt be kell-e jelenteni a főállású munkaadónak, figyelembe véve azt is, hogy jogszabály nem tiltja a fizetés nélküli szabadság alatti más munkáltatónál történő munkavégzést. Figyelembe véve az Mt. 6. paragrafusának előírásait (jóhiszeműség és tisztesség elve, együttműködési kötelezettség, tájékoztatási kötelezettség), nem lenne szerencsés új jogviszonyt létesíteni a meglévő munkáltató tájékoztatása és a vele való egyeztetés nélkül."
Tehát Ön akár szüneteltetheti is a vállalkozását, de akkor az egészségbiztosítási járulékot fizetnie kell.
Üdvözlettel: Filus Jánosné

• +1  Koszonom
  2019.05.10. Kószó Brigitta