Selejtezés

Kedves László

Igen a fenti évek számláit lehet selejtezni. Az éves beszámolót és a munkaügyi, bérrel kapcsolatos papírokat azonban még nem lehet selejtezni.
A beszámoló őrzési ideje 10. év a munkaügyi papírokat egyáltalán nem lehet selejtezni.

A könyvelés alapját képező számlák megőrzése 2000-től 8 év / függetlenül,hogy a NAV csak 5 évre mehet vissza/
A 2008-as anyagot 2009-ben adjuk le az utolso bevallást, akkor csak 2017-ben lehet selejtezni.

Továbbá a tárgyi eszközök bizonylatai sem selejtezhetők, amíg a vállalkozás tevékenységét szolgálják!

Adózási szempontból a 2009.év selejtezhető, de a Számviteli Törvény 8+2 évet ír elő, ami nemcsak a beszámolóra értendő, hanem annak alátámasztását szolgáló bizonylatokra is. Ezért a számlák, pénztár, bank selejtezhetősége 10 év.
A munkaügyi és nyugdíjbiztosítással kapcsolatos iratok megőrzésének ideje 50 év, ami azt jelenti, ha egy cég megszűnik, kötelessége ezeket például levéltárba helyezni, vagy valamilyen módon hozzáférhetővé tenni.
Fontos és megjegyezendő, amennyiben önellenőrzés történt valamelyik adóévre, az önellenőrzés időpontjától újra számítódik az iratmegőrzés határideje!

Ezek szerint a 2007 es év számláit stb sem lehet selejtezni?

Kedves László,
A fentiekben Tisztelt Kolleganőim útmutatást adtak Önnek, csak kiegészítésként a következők:
A Beszámoló, ill. az azt alátámasztó bizonylatok megőrzésének időtartama a Beszámoló elfogadása üzleti évének utolsó napjától kezdődik. Így például a 2007. évi üzleti év Beszámolóját elfogadó közgyűlés 2008. évben volt, a megőrzési idő a Beszámoló ,ill . a számviteli bizonylatok vonatkozásában 2018. december 31-ig, illetve 2016. december 31-ig tart.
Elvileg a 2007. évi számlák, pénztárbizonylatok, analitikus nyilvántartások tehát selejtezhetőek lennének már a 2017. év elején,- de az én javaslatom szerint ne tegye, mert a Beszámoló adatait ezek támasztják alá. Tehát ha szükséges a selejtezés, csak a 10. év múlva.( és az önellenőrzött év figyelembe vételével) .
A selejtezési eljárásról jegyzőkönyvet, mellékleteként tételszintű iratjegyzéket kell készíteni.
A munkaügyi iratok (a munkavállalók adatai, a biztosításra és járulékfizetésre vonatkozó adatok) nem selejtezhetőek.
Az adóbírság pedig 200 százalék abban az esetben, ha az adóhiány megállapítása hiányzó, megsemmisített iratokkal hozható összefüggésbe. (Art. 170. § (1) bek.)