Bt. alapítás, KATÁS egyéni vállalkozó kültag, főállású munkaviszonnyal rendelkező beltag.

Tisztelt Válaszadó(k)!
Betéti társaságot tervezek alapítani egészségügyi szolgáltatás végzésére. A társaság beltagja családtag, munkanapi 8 órás bejelentett munkaviszonnyal. A cég ügyvezetését (üzletvezetését?) KATÁS egyéni vállalkozóként én tervezem ellátni, esetleg a beltaggal közösen, emellett szintén alvállalkozóként szeretnék részt venni a társaság szolgáltatásainak nyújtásában. A Bt. tervezett éves árbevétele kb. 50 millió forint, így ha jól értelmezem a jogszabályokat, maga a társaság nem KATA szerint kéne, hogy adózzon. Alkalmazottakat nem, csak alvállalkozókat tervezünk foglalkoztatni. Az általam vázolt felállás mellett milyen járulékfizetési terhek keletkeznének a beltag, illetve a kültag tekintetében? Segítségüket köszönve, üdvözlettel: Lajos

1 pont pont pont

10 válasz

Tisztelt Kelemen Lajos!

A Bt-nek nem jó a KATA adózás, mert túl nagy lenne a plusz adó, meg egyébként is, ha alvállalkozók dolgoznak, akkor a bevétel mellett van bőven költség is, így a tao szerinti működés a megfelelő. Az alvállalkozók lehetnek KATA-sok, az nem érinti a Bt. adózását.
A beltag dolgozhat megbízási jogviszonnyal, vagy munkaviszonyban, vagy társas vállalkozóként.
Mivel rendelkezik heti 36 órát meghaladó jogviszonnyal, így társas vállalkozóként nem kell utána a kötelező minimálbér/garantált bérminimum járulékokat megfizetni, csak a tagi kivétje után, ha van ilyen. Ha nincs, akkor vehet fel osztalékot 15 % szja és 19,5% szocho mellett (a szochot csak a jövedelemkorlát eléréséig kell megfizetni, fölötte nem). Ha a minimálbér 30%-át nem éri el a díja (kevesebb mint 44.700 Ft), akkor a legegyszerűbb az ügyvezetést megbízási díjjal ellátni, mert ilyenkor a kapott díj 90%-a után (10% költséghányad alkalmazásával) 15% szja-t kell levonni, a Bt. pedig a 90% után 19,5 % szochot fizet. Illetve marad a harmadik verzió: munkavállalóként, itt mindent ugyanúgy meg kell fizetni, mintha nem lenne állása máshol.
A kültagnál nincs munkavégzési kötelezettség, tehát ugyanezek a lehetőségek fennállnak. Illetve, ha a munkaviszonya elérné a 36 órát a Bt-ben, akkor egyéni vállalkozóként csak 25.000 Ft KATA-t kellene fizetnie.
Még egy fontos dologra felhívnám a figyelmét: ha Ön ügyvezető és egyéni vállalkozóként számlát ad a saját cégének, akkor az Ön egyéni vállalkozása és a Bt. kapcsolt vállalkozás lesz, amit az első számla kiállítása előtt be kell jelenteni a NAV-nak.
Üdvözlettel: Filus Jánosné

1 pont pont pont

Kedves Filus Jánosné!
Köszönöm szépen gyors és kimerítő válaszát!
Még egy dolgot nem értek: én jelen pillanatban főállású KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok. Ha a fent leírtak szerint működne a dolog, akkor a havi 50000 ft-on felül is meg kéne fizetni a 25000 ft-ot 36 órát meghaladó munkavégzés esetén? Nem munkaviszonyként, hanem alvállalkozóként.
Üdvözlettel: Kelemen Lajos

1 pont pont pont

Tisztelt Kelem Lajos!
Járható a Kolléganő által vázolt út, hiszen az alvállalkozók tényleg költséget jelentenek. Magam is úgy gondolom, hogy a Katázás nem érni meg a Bt-ben.
Azonban lehetne KIVÁzni, ez a Kata párja, egy törvényben van szabályozva mindkettő. Ha a NEAK-kal is szerződik, akkor még speciális szabályokra és pénzügyi elszámolásokra is oda kell figyelni. Részletes szabályokról a honlapomon olvashat.
Ha többes jogviszonya van, akkor az egyéni vállalkozása lesz mellékállású, így abban kell 25.000 Ft. katát fizetni a főállású tagi jogviszonyba a kolléganő által említett járulékokat kivéve ha KIVÁS, mert akkor eleve nincs év végén TAO és nincs Szochó se a tagi kivét után.
Üdvözlettel:
Mart László

1 pont pont pont

Az ugyvezetonel nem alkalhazhato a 10% koltseghanyad. De miert is kapna erte dijazast? Amugy nem derul ki h az ugyvezetest megbizassal v munkaszerzodessel latja el, de celszerubb a megbizas.

Az eredeti kerdesbol szerintem arra lehet kovetkeztetni, hogy a kerdezo nem tagja a Bt.nek csak ugyvezeto. Igy a tagi kivet nem lehetseges szamara. A beltagnak van 36 oras jogviszonya, ott sincs kotelezo jarulek, tehat a KIVAnak sincs ertelme nagy valoszinuseg szerint.

Ha keletkezik eredmeny amit kivesz osztalekban ( es nem mashogy ugyeskedi ki) akkor meg rosszabbul is jar. Vagy ha van tanulo. Az, hogy a KIVA nem adoztatja az eredmenyt az rovid tavon jo, az ott maradt adozatlan eredmenytartalekkal viszont elobb utobb kezdeni kell valamit. (Fejlesztesi tartalekkent). Raadasul a taoban sokkal tobb kedvezmeny ervenyesitheto. Ezzel azert ovatosan bannek.

0 pont pont pont

Ha az ügyvezető megbízási szerződéssel látja el a feladatait, akkor ugyanúgy számolhat el 10% költséghányadot, mint bármilyen munka esetén. KATA esetén vagy az 50.000 vagy a 25.000, a kettő együtt soha. A KIVA-tól én is ódzkodom, sok a buktató.
Üdvözlettel: Filus Jánosné

0 pont pont pont

Szerintem a KIVA nagyon jó, sok esetben nagyon megéri, persze utána kell számolni és ismerni kell a törvényt, nagyon sokat lehet spórolni vele adott esetben. Persze nem ismerem a kérdező konkrét számait, elvi lehetőségként merült fel. Szakemberrel után lehet számoltatni, ki mivel jár jobban.
Mart László

1 pont pont pont

10% költséghányad csak az önálló tevékenységgel szemben számolható el. Az ügyvezetés nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Szja tv. 24. § (1) d)

0 pont pont pont

Köszönöm mindenkinek a válaszokat! Megerősítettek abban a hitemben, hogy ez nekem kínaiul van. Persze ez nem is baj, nem az én szakterületem. Szerencsére a válaszaik mellett ajánlatot is nagyon sokat kaptam Önöktől könyvelésre és tanácsadásra, úgyhogy amennyiben beindul a vállalkozás, biztosan lesz szakértő segítségem.

0 pont pont pont

Tisztelettel lenne nekem is kérdésem, KATA-s egyéni vállalkozó szünetelteti vállalkozását és Bt kültag lesz személyes közreműködéssel, ügyvezetőként főállású KATA-sként. A BT beltag nem működik közre személyesen a tevékenységben. Kell a beltag után így járulékot fizetni? Ha igen mi után és mennyit? Elég ha szüneteli az egyéni vállalkozását a kültag ahhoz, hogy ne kelljen az egyéni vállalkozásában is KATA-t fizetni?

Köszönettel: Ildikó

0 pont pont pont

Kedves Erdeiné!
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként kötelező bejelentenie azon magánszemély tagját, tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői és más tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kisadózó(k) nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét.
A kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie.
Kisadózó lehet a betéti társaság esetében a társasága kisadózóként bejelentett tagja.
A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.
A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., a kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
Tehát aki nem működik személyesen közre azt nem kell bejelenteni, de nem is dolgozhat a vállalkozásban, az ügyvezetőt meg be kell jelenteni kata-sként. A beltag pénzügyi befektetőnek számít, így utána semmit nem kell fizetni, kivéve, ha osztalékot vesz fel. A kültag elég, ha szünetelteti a vállalkozását, de választhatja azt is, hogy az egyik helyen főllású kata-s, a másikon meg nem.
Üdvözlettel: Filus Jánosné

0 pont pont pont

Az Ön válasza

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ