Tiszteletem,
főállásban 40 órában dolgozok, másodállásban vállalkozó. Informatikai szolgáltatásokat nyújtok. Vállalkozói bevételem teljesen alkalomszerűek, ezért elvileg átalányadózásban vagyok. Azért írom, hogy elvileg, mert már én is nehezen követem. A KATA nem opció nálam egyelőre.
Eddig 2 évre adtam be adóbevallást vállalkozóként. Az adóterheket egy összegben, február 20-ig fizettem be.
A séma, amit eddig nálam alkalmaztak a könyvelők, 100e forintra vetítve:
Bevétel: 100 000
Költség: 0
Nettó jövedelem: 100 000
9% szja: 9 000
Szja utáni jöv: 91 000
15% adó: 13 650
összes fizetendő adó: 22 650
A kérdésem az lenne, hogy jó-e ez így. Egyáltalán jó-e, hogy évente egyszer, egy összegben adózok.
Utánaolvasva az interneten, nekem ez a séma állt össze fejben:
Bevétel: 100 000
Költség: 40 000
Nettó jövedelem: 60 000
9% szja: 5 400
Szja utáni jöv: 54 600
15% adó: 8 190
összes fizetendő adó: 13 590
Ha egyik sem jó, segítenének a korrekt adózás kiszámításában? Mikor és mennyit?
Köszönettel:
NF.
Egyéni vállalkozó másodállásban átalányadózással
26 válasz
Tisztelt Ferenc!
A kérdésére egyszerű választ fogok adni. Fel kell keresni a vállalkozói papírjaival (számlák, dokumentumok, törzsadatok, folyószámla, bevallások) egy adótanácsadót és/vagy könyvelőt.
Az Ön könyvelőinek tudását nem vonom kétségbe! Viszont Ön több fogalmat és adózást említ. A levevezetésében két esetet vázol fel. Egyik levezetése sem rossz matematikailag. Viszont hiányos, főleg információban. Ahhoz, hogy Önnek valaki meg tudja mondani mi, mikor és mennyi, illetve, hogy Önnek mi a legjobb, bele kell látni a könyvelésébe, a gazdasági eseményekbe, stb. Nagyon sok minden befolyásolja azt, hogy a végén mennyi adót kell fizetni és azt milyen gyakorisággal.
Üdvözlettel
Felgyői Könyvelőiroda
-
-1
2018.12.12. Ferenc
Kedves Ferenc!
Mivel Ön átalányadózó, ezért Ön biztosítottnak számít a "mellékállásában is". Vagyis a 40 % költséghányad stimmel, de a 60 % jövedelem után szja, tb, nyugdíj és szocho fizetési kötelezettség terheli.
Ezt havonta kell fizetni, mégpedig úgy hogy hónap végén megnézzük, hogy mennyi volt az adott hónap bevétele, vesszük annak a 60%-át, ami az adott hónap jövedelme. Erről a következő hónap 12-éig be kell adni az 58-as (2018-ban 1858) jelű járulékbevallást, amelyben a 60%-os jövedelem 10%-át nyugdíjjárulékként, 7%-át egészségbiztosítási járulékként, 19,5%-át szochoként be kell vallania és be is kell fizetnie. A jövedelem szerinti 15% szja előleget nem kell bevallani, csak befizetni, erről majd az adóbevallásban kell számot adnia évente egyszer. Abban a hónapban amikor nincs bevétele, fizetési kötelezettsége nem, de bevallási kötelezettsége keletkezik. Ekkor tehát 0-ásan kell beadni a bevallást. Sajnos az átalányadózás pontos szabályai egzaktul nincsenek egy helyen leírva, több helyről kell összeszedni. Sajnos sok kollégám nincs is tisztában ezzel. Nekem volt és van is átalányadózó ügyfelem. Kérdés, hogy Ön egyáltalán átalányadózó-e, mert azt az szja bevallásban kell jelezni mindig a következő évre. Ha nem kérte, akkor nem az. Ezen kívül helyi iparűzési adót is kell bevallania és befizetnie, nem tudom, az megtörtént-e. A leírtak alapján a könyvelői semmiképpen nem jártak el helyesen.
Üdvözlettel: Filus Jánosné
-
+1
2018.12.12. Ferenc
Nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Ezt megtettem még korábban, valami ilyesmi van ott:
Munkavégzés jellege: Munkaviszony - heti 36 órát elérő - mellett
Vállalkozási forma: Egyéni vállalkozó
Bevallói típuskód: Éves
Összesítő nyilatkozat: Havi
Átalányadózó
A kettőspont előtti szövegek az első oszlopba tartoznak, a kettőspont utániak a második oszlopba. Kiváve az átalányadózó sort, mellette nem áll semmi.
Képet sajnos nem tudok csatolni, de ide feltöltöttem:
https://imgur.com/w2JWvrZ
Illetve még egy dolog, amit az én könyvelőm is mondott, és ezen a weboldalon is megtalálható:
http://www.egyenivallalkozasinfo.konyvelesnet.hu/egyenivallalkozo-masodallasban.html
"A heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellet végzett egyéni vállalkozás esetén, viszont nincs járulék fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak.
Csak a bevételei után keletkezik adó és EHO fizetési kötelezettsége. Ez nagy előny, hiszen így, akár ha hónapokig nincs is bevétel, kötelező (járulék) kiadásai nem lesznek."
Szóval ezért nem nagyon tudok tisztán látni. Nem hülye vagyok, és nem spórolni akarok a kiadásokon, de rengetegféle infót kaptam, olvastam, és ezek ellentmondanak egymásnak.
Kedves Ferenc!
Sajnos a neten terjengenek hamis információk is. Én NAV állásfoglalást kértem. Ez a következő:
E-iktatószám: e-376367
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
I. Elöljáróban felhívjuk figyelmét arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 57/A. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki nem egyéni vállalkozóként a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. E magánszemély jogosult a tételes átalányadózás alkalmazására, ha e választását az adóhatósághoz bejelentette. A tételes átalányadó évi összege 2017. évben szobánként 38 ezer 400 forint volt. Ezen kívül további egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a magánszemélyt az e tevékenysége vonatkozásában nem terhelte.
II. Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg. Az egyik módszer a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a második pedig az átalányadózás.
Az Szja tv. 29. §-ának rendelkezése értelmében az összevont adóalapba tartozik az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme. A 2017. évben ilyen jogcímen keletkezett jövedelmet a 17SZJA (1753) bevallás 17SZJA-A-lap 11. sorában (web alapú kitöltő-ellenőrző program, WebNYK alkalmazása esetén szintén a 11. sorban) kell feltüntetni a 17SZJA-13-06 lap 115-118. sorainak (WebNYK alkamazása esetén szintén az EV-115 – EV118. sorainak) kitöltését követően.
A nem saját jogú nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozót a járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint terheli. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll (több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony), a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.
A több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme után szociális hozzájárulási adó fizetésére is kötelezett, 2017. évben ennek mértéke 22 százalék volt [az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény].
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény [továbbiakban: Eho tv.] 3. § (1) bekezdés a) alpontja alapján a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyt a nem kifizetőtől származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke 2017. évben 22 százalék volt. Mentes azonban a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem, amely a Tbj. szerint járulék alapját, vagy szociális hozzájárulási adó alapját képezi.
Az előzőek alapján tehát az átalányadózó egyéni vállalkozót, akinek átalányban megállapított jövedelme keletkezik, e jövedelem vonatkozásában nem terheli százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, ugyanis e jövedelem után járulékfizetési, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli. E rendelkezések alkalmazandók az átalányadózó egyéni vállalkozó 2017. évi átalányban megállapított jövedelme vonatkozásában is, aki egyébként nem minősül őstermelőnek.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Az Ön törzsadataiban szerepel, hogy átalányadózó, tehát Ön jelenleg átalányadózó.
Az alanyi adómentesség az áfára vonatkozik.
Üdvözlettel: Filus Jánosné
-
+1 Csúcs.
2018.12.13. Ferenc
Még egy mondat: csak az átalányadózó egyéni vállalkozónak van másodállásban járulékfizetési kötelezettsége, a költségelszámolósnak nincs, csak ha vesz ki havi jövedelmet. Az átalányadózót úgy tekinti a törvény, aki minden hónapban kiveszi a jövedelmét. Ezért enged számlák nélküli költséget (átalányt) elszámolni.
Filusné Eti
-
+1
2018.12.13. Ferenc
Nagyon szépen köszönöm! Ha tudom viszonozni, írjon rám. Keresek éppen könyvelőt, ha nem lesz a közelemben, Önt keresem meg. :)
Sajnos nekem ez kínai amúgy. :)
Szépen megkérnék valakit, hogy nekem ezt értelmezze, hogy műszaki fejjel értsem. :D
Vegyünk példát. Vagy egy októberi számla, legyen 100e forint bevételem. Mennyit és mikor kell fizetnem utána? És kinek? :)
Kedves Ferenc!
A 100.000 Ft bevétel esetén 60.000 Ft a jövedelem. A befizetendő nyugdíjjárulék 6.000 Ft, az egészségbiztosítás 4.200 Ft, az szja előleg 9.000 Ft, a szociális hozzájárulási adó 11.700 Ft. Ezeket a megfelelő számlaszámokra a következő hónap 12-éig kell befizetni a NAV-nak, illetve a bevallást beadni ezekről. Ha bármilyen kérdése lenne még, akkor nyugodtan kereshet telefonon is, e-mailben is. Az elérhetőségeket megtalálja az adatlapomon.
Üdvözlettel: Filus Jánosné
-
+1
2018.12.14. Ferenc
Kedves Csaba!
Az átalányadózásnál minden jogviszonyban kell nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni, mivel az átalányadózás azt jelenti, hogy az átalányban számla nélkül elszámolt költségek után fennmaradó 60% jövedelmet jövedelemként minden hónapban kiveszi. A tételes költségelszámolásnál, ahol számlával kell igazolni a költségeket, dönthet hogy vesz-e ki jövedelmet (amennyiben van főállása legalább 36 órában), vagy csak év végén a nyereséget veszi ki. Illetve, ha minden hónapban van legalább 83.000 Ft bevétele, akkor megéri nem főállású KATA-snak lenni, mert akkor a havi 25.000 Ft kevesebb, mint a fenti módon kiszámított adók összessége. A kérdés eredeti feltevőjének (Ferencnek) csak alkalomszerűen vannak bevételei, így a számok pontos ismerete nélkül nem mondható meg, hogy mi lenne a legjobb adózási forma.
Üdvözlettel: Filus Jánosné
-
+1
2019.01.30. Ferenc
Köszönöm az igazítást. Egyébként más helyen pedig az alábbit találom:
Mellékfoglalkozásban végzett egyéni vállalkozás esetén.
Fizetendő járulék: nincs
Vállalkozói kivét után fizetendő SZJA: nincs
Vállalkozói kivét: nincs
Az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek levonását követően maradó osztalék, a következőképpen terhelődik:
Vállalkozói SZJA 9 %
Vállalkozói osztalék alap SZJA 15%
EHO 14 % (maximum 450.000 Ft -ig)
Helyi iparűzési adó 0 % és 2 % között településtől függően
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó köteles kivenni a vállalkozói osztalékot, automatikusan vállalkozói osztalék alap SZJA és EHO fizetési kötelezettsége keletkezik.
Akkor hogy is van ez?
Kedves Csaba!
Ez (mármint, hogy nincs járulékfizetés) nem vonatkozik az átalányadózókra. Fentebb olvashatja az egyik korábbi hozzászólásomban a NAV állásfoglalását az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetéséről. (2018. 12. 13)
Ez pontosan úgy van, ahogy leírtam.
Üdvözlettel Filus Jánosné
Most indítanám én is a másodállásban végzett vállalkozásomat óraadóként és elszámolható költségem nem lenne igazából. Havi 80000ft körül tervezett bevételnél a KATA-s megoldást érzem alkalmasnak. A fenti fizetendők fényében. A nyári hónapokban szüneteltetném. Helytálló a gondolkodásom? Kérem erősítse meg nekem egy hozzáértő.
köszönöm
Csaba
Kedves Csaba! Ahogy írtam a havi 83.000 Ft az a határ, amitől már megéri másodállásban KATA-snak lenni. Szüneteltetni lehet, a szünetelés minimum ideje az 1 hónap. Arra kell vigyázni, hogy KATA-sként szüneteltetni mindig a hónap első napjától az utolsóig kell, ugyanis, ha akár csak 1 napig is végez tevékenységet, akkor is a teljes 25.000 Ft-ot kell kifizetni, nincs arányosítás. Indítani is úgy kell, hogy a hónap 1-étől.
Üdvözlettel: Filus Jánosné
Szép napot!
Végigolvasva a kérdéseket és a válaszokat, igyekszem összefoglalni azt, ami számomra releváns.
Főállás mellett indítanék másodállású vállalkozást. A tervezett, hogy egyenlőre rendszertelenül, időszakos bevétellel rendelkezne. A fentiek alapján azt szűrtem le, hogy átalányadózási formában, alanyi ÁFA-mentességgel lenne érdemes indulni, mert ebben az esetben csak akkor terhel fizetési kötelezettség, ha bevételi számlám van. Ugyanakkor havi bevallást kell benyújtani, ha jól értettem. Az induló költségek az alábbiak szerint alakulnának:
- Kamarai tagdíj
- vállalkozói számlanyitás (amennyiben alanyi áfa-mentes ,ez sem feltétlenül szükséges)
- számlázó program havidíj (amennyiben szükséges)
Ha valamit kihagytam, kérem javítsanak :)
Köszönöm a segítséget!
Üdv: Gábor
Kedves Gábor!
Nagyjából jól összefoglalta. Ne felejtse el bevétel esetén a NAV-nak fizetendő adókat, járulékokat sem, sem pedig a könyvelőnek fizetendő havi díjat. Ezen felül még 2% (helyenként változó) helyi iparűzési adót is kell fizetni.
Üdvözlettel: Filus Jánosné
-
+1 Köszönöm! :)
2019.03.29. Gábor
Kedves Filus Jánosné! (Bocsánat, a keresztnevét nem tudom :) )
Abban szeretném még a segítségét kérni, hogy a fentiekben felsorolt adónemeket milyen számlaszámokra kell befizetni? Találtam egy listát a NAV oldalán, de kicsit elveszettnek érzem magam, mert ennyi adónemet még a kalendáriumban sem írnak :) Tehát, ha jól emlékszem az alábbi adónemek vonatkoznak a másodállású átalányadózóra:
- nyugdíj-járulék
- egészség bizt. járulék
- szoc ho.
- szja
Ebben szeretném a segítségét kérni.
Tisztelettel: Gábor
Kedves Gábor!
Az elveszettség érzése nem véletlen :).
125 adónem EV Nyugdíjbizt. Alapot megillető bevételek 10032000-06056236
188 adónem EV Egbizt. és MEPJ járulék számla 10032000-06057749
258 adónem EV Szociális hozzájárulási adó 10032000-06055912
103 adónem EV és Kifizetőt terhelő SZJA 10032000-06056353
Ha további kérdése van, kereshet privátban is, a nevemre kattintva megjelenik az elérhetőség.
Üdvözlettel: Filus Jánosné Eti
Kedves Filus Jánosné Eti!
Szeretnék érdeklődni, hogy jógaoktatóként kezdenék el dolgozni másodállásban a jövő héttől. Mivel ez egy tört hónap lesz, és a stúdió is most indul(stúdió ad majd számlát a jógázóknak, én pedig nekik számlázó hetente, mint jóga oktatás) ezért nem érné el a 80.000 Ft-os összeghatárt (amire érdemes lenne a KATát kiváltani). Így az lenne a kérdésem, hogy lehet-e azt csinálni, hogy ebben a hónapban alanyi adómentes egyéni vállalkozóként kezdek, majd októberben váltom ki a Katát, ha úgy látszik, hogy jobban beindul az egész? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel :Detti
Kedves Detti!
Bármikor dönthet úgy, hogy a következő hónaptól kata-s lesz. Ezt a döntését a hónap kezdete előtt, vagyis az előző hónap utolsó napjáig, kell az adóhatósággal közölni a 20T101E nyomtatványon.
Üdvözlettel: Filus Jánosné Eti
-
+1
2020.09.09. Tari Péter János
Kedves Filus Jánosné Eti!
Nagyon örvendek, hogy ráakadtam erre a topicra. Másodállású ev. átalányadózóként már néhány éve rendszeresen küldöm a nullás 58-as bevallásokat, amikor pedig - rendszertelenül - van bevétel, a bevallással együtt teljesítem a befizetéseket is, illetve év végén az SZJA tv. szerint benyújtom a bevallást. Ebben az adóévben még nem volt fenti minőségben bevételem, de most lenne két elvégzendő munkám, amelyet le kellene számláznom. Nem tudom, hogy az e-számlázást hogyan oldjam meg (eddig kézi számlát állítottam ki az elvégzett munkákról), valamint kell-e regisztrálnom a NAV online számlázás rendszerébe? (alanyi adómentes vagyok egyébként)
Köszönettel várom válaszát!
Tisztelettel: Klem Ivett