A kérdésem, hogy KATA-s vállalkozó adótartozás esetén lehet-e kültag egy most alapítandó BT-ben?
KATA-s adózó BT kültagként
3 válasz
Kedves Kérdező!
Ki tartozik? KATÁsként nem lehet 100 ezer Ft-nál nagyobb tartozása év végén a vállalkozásnak. Egyébként év közben tartozhat, de dec.31-én nem. Amennyiben a magánszemély tartozik, félő hogy akár ráterhelhetik a cégre is a tartozást. Mivel tulajdona, a végrehajtó látni fogja, de ez az én véleményem. Nem biztos, hogy így van, csak én óvatosabb lennék, mert akkor bukhatják a KATA-t.
üdvözlettel
Lengyel Krisztina
Kedves Tamás!
Itt nem lényeges, hogy katás, a hangsúly az egyéni vállalkozó fogalmán van, ami mint magánszemély korlátlan felelősséggel bír, ami akkor lenne lényeges, ha beltag szeretne lenni, de a Bt kültagja csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – törvényben meghatározott kivétellel – nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Tehát mint egyéni vállalkozó, függetlenül attól, hogy a saját vállalkozásában van tartozása, nem zárja ki, hogy kültag legyen a Bt.-ben.
Ami kizáró ok, hogy nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll. Ha az adóssággal nem jár olyan jogerős végzés, ami egyben eltiltást is megfogalmaz, akkor ez nem kizáró ok. Kizáró ok lehet viszont, hogy ha ügyvezető lenne, például ha bűncselekmény miatt jogerős szabadságvesztésre ítélték, e
tevékenységnél foglalkozástól jogerősen eltiltották.
De amikor aláírják a szerződést, erről úgyis nyilatkoznia kell, hogy nem áll fenn kizáró ok.
A kérdés, hogy ki lesz az ügyvezető, igaz a Ptk XII. fejezetében leírja hogy kültag nem lehet vezető tisztségviselő. De találunk kivételt, hiszen az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései közt találunk diszpozitívakat (megengedőek) is, és a 3:4§ (2). bekezdése szerint:
„A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásasorán a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.”
Tehát itt van egy rendelkezés, ami a felelősség szempontjából fontos, mert ha a társasági szerződésben úgy rendelkeznek, hogy mégis a kültag látja el a vezető tisztségviselő feladatait, arra is gondolni kell, hogy a kültag felelőssége nem korlátlan, ellentétben a beltagéval, és hogy a kültag ügyvezetésével kapcsolatban okozott felelőtlen, anyagi, vagy más kárral járó tevékenységéért a beltag korlátlanul felelős.
Üdvözlettel:
Nagy Erika /Nerkal 2001 Bt./