Katás szolgáltató termékértékesítése

Kedves Péter!
A Katás egyéni vállalkozó szolgáltatásnyújtást és termékértékesítést is egyaránt végezhet, ha a vállalkozói tevékenységi körében azt megjelöli. Ha az Ön által felvázolt tényállás ténylegesen termékértékesítés, akkor célszerű felvenni a tevékenységi körébe. Én úgy gondolom, hogy termék értékesítésről beszélhetünk.
Katásként nem számolhatja el a költségeket, hiszen pont az a lényeg, hogy a KATA hatálya alatt fix összeget fizet a Nav-nak a vállalkozó, független attól, hogy mennyi a bevétele és a vállalkozás érdekében felmerült költsége. Persze semmi nem tiltja, hogy gyűjtögesse a költségszámlákat, sőt, magam is javasolni szoktam pl. beszerzés igazolásához és esetleg az iparűzési adó tekintetében vizsgálni kell, hogy hogy jár jobban, tételes költségelszámolással, vagy tételes adóval. Sokan nem tudják, de Katás egyéni vállalkozó nem köteles az 50.000 Ft. / évet választani.
Azonban figyeljen arra, hogy az áfamentességet ne lépje át. Ha évente egyszer kétszer fordul elő hogy némi termék értékesítést csinál én simán hozzáírnám a számlához, ha rendszeresen akkor külön feltüntetném.
Azonban hozzáteszem, hogy termékek értékesítésénél, szükséges lehet kereskedelmi engedélyre is, valamint nem árt számolni a fogyasztóvédelmi szempontokkal. Én ebben a kérdésben nyilatkozni többet sajnos nem tudok, mert szolgáltatásokat könyvelek a kereskedelmi tevékenység nem tartozik a profilomhoz, de biztos lesz kolléga aki tud segíteni Önnek, ha kereskedelmi tevékenységet óhajt végezni.
Remélem sikerült segítenem.
Üdvözlettel:
Mart László

• +1  Jó leírás
  2017.12.11. Bognár Andor
• +1  
  2017.12.10. Péter

Kedves László!

Köszönöm a segítséget! Egyébként tényleg csak évente néhány alkalomról lenne szó egyelőre. Úgy érti, hogy hozzáírná a számlához a termék eladási árát, mint műszaki tanácsadás (ha csak néhány alkalom), vagy, mint xy termék?
Valószínűleg akkor körbe kell járnom, hogy milyen kereskedelmi tevékenységi kört kellene felvennem, engedélyek... . Azt nem értem ezzel kapcsolatban, hogy a bevétel éves bevallásánál egy az egyben hozzáadom a termék eladási árát a bevételeimhez? Annak beszerzési ára is volt, amit logikusan gondolkodva én levonnék belőle. De valószínűleg, ezek szerint katánál ez nem érdekes, vagyis mindegy mennyiért vettem valamit, az eladási ár 100 %-ban növeli a bevételemet és azt kell bevallani.(?)

Kedves Péter!
Egész egyszerűen a szolgáltatás ellenértéke lehetne nagyobb, akkor ha valamilyen terméket átad. A beszerzési költségeket nem számolhatja el semmilyen formába, hiszen KATÁ-s. Amit Ön mond, mi könyvelők úgy hívjuk, hogy ELÁBÉ, vagyis eladott áruk beszerzési értéke. Az Ön bevétele pedig -a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 12. pontja alapján "12.7 kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel
a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;
13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában
a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;
c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
e)8 az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg;"
Tehát amit a kibocsátott számlára ráír az lesz a bevétel. Tehát nincs adóalap megállapítás mint más adózási formánál. Persze ha termékértékesítésként feltünteti a számlán, akkor az termékértékesítésnek minősül, de a beszerzési árat nem tudja költségként elszámolni. Esetleg ha konkrétan megmondaná, hogy mi ez a termék, és milyen szolgáltatáshoz szerzi be, lehet jobban tudnánk segíteni.
Mart L.

• +1  
  2017.12.10. Péter

Köszönöm!

Elektroszmog méréssel és tanácsadással foglalkozom. Egyszer-egyszer felmerül ügyfelelknél, hogy árnyékoló fóliát, festéket, szövetet, földeléssel kapcsolatos termékeket, alacsony sugárzású headset-et szeretnének venni a szolgáltatás közben. Ha ezeket a termékeket előre megvenném, akkor helyben tőlem meg tudnák venni, akár a kivitelezést is meg lehetne egyből valósítani, ezzel egyidőben méréssel ellenőrizni stb. Mindenkinek egyszerűbb lenne, ha egy-egy ilyen termék már nálam lenne és én tudnám eladni, tőlem tudnák venni.

Ebben az esetben ez termék értékesítésnek minősül, hiszen az adott dolgot azért szerzi be, hogy azt változatlan formában ellenérték fejében tovább adja.
Természetesen tudom, hogy a célja az, hogy az ügyfeleinek logisztikai előnyt nyújtson, esetleg meg kéne beszélni a forgalmazó céggel, hogy párat át ad Önnek értékesítésre és természetesen ebben az esetben a cég nevére adná el és a cég bevételét képezni az adott eszköz. Ha ez nem sikerül, akkor Önnek kell beszereznie, ebben az estben viszont ha ellenérték fejében továbbértékesíti, méghozzá profittal növelten, akkor ez kereskedelmi tevékenységnek minősül. Úgy gondolom, hogy fel kéne vennie tevékenységi körébe. Kérdés természetesen, hogy kell-e pénztárgép és társai? Sajnos én kereskedelmi tevékenységgel nem foglalkozom, de vannak itt bőven kollégák, akik biztos hamarosan nagyszerű tanáccsal ellátják majd. Én az Ön helyébe, ha egy mód van rá, inkább a céggel kötnék megállapodást, ügyfeleinek úgy is mindegy kinek fizetnek.
Arról nem is beszélve, hogy ha árubeszerzést is végez, nem biztos, hogy pont a KATA lesz a legjövedelmezőbb adózási forma.
Remélem azért tudtam valamit segíteni.
Mart L.

Mivel valamennyit szeretnék én is keresni rajta, így nem kötnék szerződést a forgalmazókkal, hanem nagyker áron megvenném tőlük.
Azért nem teljesen értem ezt, mert egy kőműves, aki hozza az falazóhabarcsot, vagy egy festő mázoló, aki hozza a festéket, majd felszámolja nekem, ők is kereskedelmi tevékenységet végeznek.(?)
Nyilván igen.
Köszönöm szépen a segítséget!!
Próbálom még körbejárni ezt a szolgáltatás közbeni katás értékesítést, de megköszönöm, ha bárki tanácsot, megoldást tud adni!
Üdvözlettel,
Péter

Kedves Péter!
A kőműves nem végez kereskedelmi tevékenységet, hiszen ő nem szerez be árut. Ő anyagot szerez be, persze aki árulja a cementet és a maltert ő kereskedő, de a kőműves nem továbbértékesítési céllal szerzi be, hanem a munkájához anyagként. Az anyagoknak más a könyvviteli fogalma, mint az áruknak. Az anyagok olyan készletek, melyek a termelési folyamatban elveszítik tárgyi jellegüket és megváltozott formába n beépülnek az új termékbe vagy szolgáltatásba. A kőműves átalakítja a por alakú cementet és mondjuk létrehoz egy falat. Tehát ő semmilyen körülmények között nem értékesít, tehát nem kereskedelmi tevékenység. Ön viszont nem alakítja át azt a terméket amit beszerez, nem építi be a szolgáltatásba hanem változatlan formában továbbértékesítési céllal szerzi be, ez viszont az "áruk" könyvviteli definíciója. Persze felmerül a kérdés, hogy érdemes-e külön venni? Én se számolom fel külön az ügyfeleimnek a papírt, hogy eladtam három A4-es lapot, amire kinyomtattam a gazdasági adatot, de nálam a papír anyagköltségként szerepel, mert nem változatlan formában adom át, hanem átalakítom, magyarul ráírok valamit. Mindenképpen ha továbbértékesítési céllal szerez be terméket, melyet változatlan formában haszonnal növelten ad tovább, az kereskedelmi tevékenységnek minősül. Márpedig úgy gondolom, hogy Ön ezt szeretné. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ön ne folytathatna szolgáltató tevékenységet, csak bővülni fog a tevékenységi köre.
Üdvözlettel:
Mart L.

Kedves Péter!
A kőműves nem végez kereskedelmi tevékenységet, hiszen ő nem szerez be árut. Ő anyagot szerez be, persze aki árulja a cementet és a maltert ő kereskedő, de a kőműves nem továbbértékesítési céllal szerzi be, hanem a munkájához anyagként. Az anyagoknak más a könyvviteli fogalma, mint az áruknak. Az anyagok olyan készletek, melyek a termelési folyamatban elveszítik tárgyi jellegüket és megváltozott formába n beépülnek az új termékbe vagy szolgáltatásba. A kőműves átalakítja a por alakú cementet és mondjuk létrehoz egy falat. Tehát ő semmilyen körülmények között nem értékesít, tehát nem kereskedelmi tevékenység. Ön viszont nem alakítja át azt a terméket amit beszerez, nem építi be a szolgáltatásba hanem változatlan formában továbbértékesítési céllal szerzi be, ez viszont az "áruk" könyvviteli definíciója. Persze felmerül a kérdés, hogy érdemes-e külön venni? Én se számolom fel külön az ügyfeleimnek a papírt, hogy eladtam három A4-es lapot, amire kinyomtattam a gazdasági adatot, de nálam a papír anyagköltségként szerepel, mert nem változatlan formában adom át, hanem átalakítom, magyarul ráírok valamit. Mindenképpen ha továbbértékesítési céllal szerez be terméket, melyet változatlan formában haszonnal növelten ad tovább, az kereskedelmi tevékenységnek minősül. Márpedig úgy gondolom, hogy Ön ezt szeretné. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ön ne folytathatna szolgáltató tevékenységet, csak bővülni fog a tevékenységi köre.
Üdvözlettel:
Mart L.

Kedves Péter!
A kőműves nem végez kereskedelmi tevékenységet, hiszen ő nem szerez be árut. Ő anyagot szerez be, persze aki árulja a cementet és a maltert ő kereskedő, de a kőműves nem továbbértékesítési céllal szerzi be, hanem a munkájához anyagként. Az anyagoknak más a könyvviteli fogalma, mint az áruknak. Az anyagok olyan készletek, melyek a termelési folyamatban elveszítik tárgyi jellegüket és megváltozott formába n beépülnek az új termékbe vagy szolgáltatásba. A kőműves átalakítja a por alakú cementet és mondjuk létrehoz egy falat. Tehát ő semmilyen körülmények között nem értékesít, tehát nem kereskedelmi tevékenység. Ön viszont nem alakítja át azt a terméket amit beszerez, nem építi be a szolgáltatásba hanem változatlan formában továbbértékesítési céllal szerzi be, ez viszont az "áruk" könyvviteli definíciója. Persze felmerül a kérdés, hogy érdemes-e külön venni? Én se számolom fel külön az ügyfeleimnek a papírt, hogy eladtam három A4-es lapot, amire kinyomtattam a gazdasági adatot, de nálam a papír anyagköltségként szerepel, mert nem változatlan formában adom át, hanem átalakítom, magyarul ráírok valamit. Mindenképpen ha továbbértékesítési céllal szerez be terméket, melyet változatlan formában haszonnal növelten ad tovább, az kereskedelmi tevékenységnek minősül. Márpedig úgy gondolom, hogy Ön ezt szeretné. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ön ne folytathatna szolgáltató tevékenységet, csak bővülni fog a tevékenységi köre.
Üdvözlettel:
Mart L.

Tehát akkor mégiscsak kell könyvelő.

Üdvözlettel:

Váradi Ágnes

• +1  
  2017.12.11. Mart László

Tény, hogy jogilag nem kötelező a könyvelő, nem csak KATÁ-s vállalkozónak, hanem semmilyen egyéni vállalkozónak. Sőt mi több még bt.-nek és kft.-nek sem, ha az éves nettó árbevétel két éven át 10 millió forint alatt van. Csak ezen összeg felett kötelező, azonban az adórendszer változékonysága és egyéb speciális esetek miatt azonban célszerű még a Katásoknak is. Óh hányan voltak akik belefutottak a színlelt munkaszerződés vélelmébe, vagy átlépték az áfa-mentesség határát és több baj lett belőle többe is került, mintha szakemberhez fordultak volna. Tehát Kolléganő is tudna mesélni gondolom, volt már úgy, hogy utólag kellett rendbe rakni dolgokat, ami mindig körülményesebb és nehezebb, mint eleve jól csinálni. Ezért én javaslom a szakmai segítség igénybevételét minden gazdálkodó személy számára.

• +1  
  2021.03.18. BA Admin

Köszönöm a válaszokat, sajnos kifutottam az otthoni adatforgalmamból, így nem tudtam válaszolni.

Nem kérdés természetesen, hogy egy könyvelő elengedhetetlen. Én eddig azért nem vettem igénybe könyvelő segítségét, mert egyrészt ez egy induló vállalkozás, anyagi szempontból is, másrészt, tényleg a legegyszerűbb tevékenységet, számlázást bonyolítom. Éves bevallást, iparűzési adót megoldom. Viszont most némi értékesítéssel bonyolítanám a dolgot, amit már én nem látok át.

Pár napja beszéltem egy könyvelővel egyébként, Ő is azt mondta, hogy vegyek fel egy kereskedelmi tevákenységet a biztonság kedvéért, a számlázással pedig ne nagyon törődjek. Adjam hozzá a termék eladási árát a műszaki tanácsadáshoz. Annyit ajánlott még, hogy csináljak excelben készletezést, leltárt.

Kedves Péter!
A készletezést és leltározást én is javasolnám, viszont ha felvette a kereskedelmi tevékenységet, akkor én egyszerűen ráírnám a számlára az értékesített terméket, annak mértékegységét pl. hogy db. és azt, hogy mennyit adott át, valamint az árát.
Egy sor helyett két sor lesz a számlán. Persze ha Kata alatt tevékenykedik költségként nem tudja elszámolni a beszerzéséi árat, de az árképzést, hogy költségalapú, vagy piaci alapú, azt Ön dönti el.
Üdvözlettel:
Mart László

• +1  
  2017.12.25. Péter

Köszönöm szépen a segítségeket!

Üdvözletem!
Kérdésem a következő. KATA-s vállalkozó vagyok már három éve, és most felvesz egy cég alkalmazotti jogviszonyal, a vállalkozásomat megtartanám, de visszont ha jól értem akkor innentől kezdve elég a NAV-nak csak havi 25000-ret utalnom? Vagy rosszul gondolom?
Előre is köszönöm a segítséget.

Igen, jól gondolja, amennyiben az alkalmazotti jogviszonya legalább heti 36 óra lesz.
Ne felejtse el a NAV felé bejelenteni adatmódosítón.