Vállalkozás alapítás KATA

Katás vállalkozást szeretne indítani két külföldön élő magyar állampolgár. Magyarországi bejelentett lakcímmel nem rendelkeznek.
Ez feltétele a vállalkozás indításának?

Ebben az esetben a két alapítónak mekkora összeget kell befizetnie, ha más országban (Svájcban) biztosítottnak számítanak, az 50 vagy 25 ezret?

A másik kérdés az lenne, hogy a vállalkozás egy webáruház lenne, ahol olyan termékeket forgalmaznak majd, melyeket az EU-n belülről szereznek be.
Ebben az esetben, ha megvan a közösségi adószám mindkét félnél, akkor ez ugyanolyan EU-s beszerzésnek számít, mint nem KATÁ-s vállalkozás esetében? Ha a termékbeszerzés csak EU-ból történik, akkor jó ötlet alanyi adómentességet választani vagy inkább nem?

Köszönöm a válaszokat.

0 pont pont pont

1 válasz

Kedves Csilla!

Tudomásom szerint lakcímük lehet más EU-s (illetve megállapodás alapján Svájc is) országban. A vállalkozás alapításához nem feltétel a magyar lakcím.
A vállalkozás székhelyének viszont magyarországi címet kell megadni.

Ha jól értem, akkor a vállalkozást két fő alapítaná és gondolom egymással is szeretnének elszámolni, hivatalossá tenni ezt a vállalkozást. Ebben az esetben viszont két lehetőségük van.
1. két külön vállalkozást indítanak (egyéni vállalkozók KATA adózással)
2. egy közös céget indítanak (BT két személyesen közreműködő taggal)
A Kata tv. 2.§ 8.pontja nevesíti a "főállású kisadózót" és felsorolja a kivételeket. Ez alapján véleményem szerint 50eFt/hó/kisadózó a befizetendő járulék. Bár a vállalkozás indításánál külön meg kell adni, hogy EGT más tagállamában létesített munkaviszony mellett lesz egyéni vállalkozó. De szerintem ez nincs a Kata tv.-ben írt kivételek között.

Az EU-s beszerzések adózása attól függ, hogy a magyar vállalkozás milyen áfa alanyiságot választott. Ha alanyi mentes lesz a cég, akkor az EU-n belül beszerzett (közösségi adószám megadása esetén áfa mentesen) termék áfájával Mo.-n kell elszámolni, azaz bevallani és megfizetni azt. Vagy a közösségi adószámot a vásárláskor nem adják meg, és a kinti áfával szerzik be a terméket.

Az alanyi adómentesség választása inkább függ a leendő vevőkőrtől és a tervezett árbevételtől.
Ha főleg lakossági értékesítés lesz, akkor megéri az alanyi mentesség, mert 8 mFt árbevételig (év közben keződénél napra arányos részig) megspórolják az áfát. Ebben az esetben a beszerzéseknél az EU-s adószámot én nem adnám meg, a legtöbb tagállamban 27%-nál kevesebb az áfa.

Ha cégeknek, vállalkozásoknak értékesítenek és a várható bevétel meghaladja az áfa határát, akkor pedig választanám az áfát. Ebben az esetben a külföldi beszerzésnél EU-s adószámot meg kell kérni, adni.

KATÁS vállalkozásra a bevételi határok:
- ahhoz, hogy megmaradjon a következő évre is az alanyi mentesség (8 millió forint arányosítva)
- ha áfás, akkor 12 millió Ft.

Még annyit tennék hozzá, hogy a külföldi beszerzések után Magyarországon történő értékesítés esetén a csomagolás és egyes termékek után Környezetvédelmi termékdíjat kell bevallani és megfizetni!

Amennyiben további kérdése van, forduljon irodánkhoz bizalommal a felgyoi.konyveloiroda@gmail.com címen.

0 pont pont pont

Az Ön válasza

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ