Életbiztosítás

Kedves Imre!
A biztosítás adózása egy borzasztó összetett kérdés. Általánosságban elmondható, hogy béren kívüli juttatásként adózik. Vagyis egyszer költség a biztosítási díj és költség az adóvonzat. Viszont a biztosítók egy-egy adóváltozásra azonnal reagálnak és olyan konstrukciókat dolgoznak ki, hogy a biztosítási díj a vállalkozásban költségként elszámolható legyen, majd azt a tulajdonosok a lejárat után felvehessék, ami után személyi jövedelem adó és eho kötelezettség keletkezik. A díjtörlesztőkkel a vállalkozás csökkenti az adóalapját, ha tegyük fel 5 évig évente befizetünk 1 milliót, akkor 5 év alatt a társasági adót a befizetett összeg után nem fizetjük meg. Viszont ha a vállalkozás visszavásárolja és még hozama is van, akkor a hozam és az 5 millió után bizony adózik.
Bár nem egészen világos nekem, hogy a kérdést munkavállaló, vállalkozói vagy biztosítói oldalról tette fel. De az én vélemény, hogy egy biztosítási szerződés megkötése "megéri-e" vagy nem mindig egyéni döntés.

• +1  
  2017.02.16. Pásztor Imre

A kérdés biztosító oldalról lett feltéve.
Szeretnék megnézni két esetet:
Természetes személy vásárolja vissza a megtakarítást:
Visszavásárláskor a visszavásárolt megtakarítás összege(adókkal csökkentve) magasabb-e annál az értéknél, mint amennyivel kevesebbet adóztunk az adóalap csökkentés miatt?

Gazdálkodó szervezet vásárolja vissza a megtakarítást:
Visszavásárláskor a visszavásárolt megtakarítást el lehet-e fedni számlákkal, hogy ne legyen adóvonzata?

(Mint két esetben a biztosítás díját költségként számoltuk el.)

Ha jól rémlik, a a természetes személy visszavásárlása esetén 15 % szja és (idéntől) 22 % eho terheli (de kérem a kollégákat, ha nem így van javítsanak ki ). És itt is él talán még a 78 %-os szabály. Bár ezzel a verzióval még nem kellett foglalkoznom, mert mi vállalkozásként visszavásároltunk és ráadásul veszteséggel.
A gazdálkodó szervezet visszavásárlása esetén pedig az adózás nagyban függ az üzleti év eredményétől. Ha a vállalkozó veszteséges, akkor nem biztos, hogy a visszavásárlással keletkezik adófizetési kötelezettsége, de ebben az esetben belép jövedelemnyereség minimum, amit akkor is alkalmazni kell, ha ugyan nyereséges, de ez az alapja magasabb. Az jövedelemnyereség minimum lényege, hogy az adóalap az összes bevétel (nem csak az árbevétel) 2 %-a társasági adóalap. Vagyis mindig a magasabb társasági adót kell megfizetni, olyan csak akkor fordul elő, ha 0 a bevétel. Az, hogy éppen melyik verziót válassza a vállalkozó, szerintem valamikor év vége felé lehet eldönteni, amikor már megközelítőleg látható az üzleti év eredménye.

• +1  
  2017.02.16. Pásztor Imre