KATA adózás

Tisztelt Kérdező!

Ezt a 125 e alatti 40%-os adót nem értem. Ilyen rendelkezés nincs a Kata trv-ben.

Gyed mellett egyéni vállalkozóként főállású kisadózónak minősül. Így 50 e Ft / hó KATA megfizetésére kötelezett azokban a hónapokban, amelyekben folytatja vállalkozói tevékenységét. Az "üres hónapokra" megoldást jelenthet egyéni vállalkozói tevékenységének szüneteltetése. Ez időarányosan a KATA bevételi értékhatárát is csökkenti.

Fontos megemlíteni, hogy a szünetelés hónapjaira biztosítotti jogviszonya is szünetel, ami nem annyira egészséges dolog. (Azt írta, hogy munkaviszonya megszűnt, nem fizetés nélküli szabadságon van a gyed időtartama alatt.)

Kedves Anna

A könyvelője annyiban mondott jót, hogy bármennyi számlát állít is ki, a katát arra a hónapra meg kell fizetni. Azonban én úgy tudom, hogy a GYED melletti KATA csak 25.000 Ft és nem 50.000 Ft.
Azt gondolom ha valakinek ilyen kevés árbevétele van nem éri meg a kata, hanem a normál tételes költségelszámolás. Ezt át kellene gondolni, még ki lehet jelentkezni és januártól akkor nem kell fizetni a Katát. Ha valaki másodállású vállalkozó, akkor éves bevétel 750.000 Ft ha pedig főállású vállalkozó akkor éves bevétel 1.500.000 Ft-ig nem éri meg beszállni a katába. Mert ugyanannyi adót kell befizetni. és akkor még ott van 500 km havi gépkocsi általány, a rezsi költségek stb.

Tisztelt Kérdező és Tisztelt Kollégák!
A 40 %-os Kata megfizetés az arra az estre vonatkozik, ha a vállalkozó bevétele átlépi a 6 millió forintos (2017-ben 12 millió forintos) árbevételt. Ebben az estben azzal az összeggel amennyivel átlépte az adóalany a bevételi értékhatárt, azon összeg után kell megfizetni a 40 %-os adót. Erről -a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi. CXLVII. törvény 8. § (6). bekezdése rendelkezik.
A havi "125.000 Ft. alatt csak 40 %" téves információ, a törvény ilyet nem ír. A főállású kisadózó abban az estben is 50.000 Ft. megfizetésére kötelezett, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, ha nem érte el a tervezett bevétel, vagy adott esetben adott hónapra nincs bevétele.
A GYED alatt nem kell megfizetni az adót, egyet értek Ádám Ildikó Kolléganővel, a Kata törvény 8. § (9). bekezdés egyértelműen fogalmaz, arra a hónapra nem kell megfizeti az adót, amely hónap egészében az adóalany gyermekgondozási díjban részesül.

Tisztelt Mart László!
Lényeges annak a 9. bekezdésnek az utolsó mondata is, ami így szól: "kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. “ Ennek értelmében álláspontom szerint a tevékenység gyakorlása a Gyed időszakában adókötelezettséget eredményez.

Tisztelt Kollégák!

A kérdezőnél a 40% arra vonatkozik, ha a kisadózó jelzi a T101E nyomtatványon a KATA nemfizetés jogcímét azaz GYED-et jelent a NAV-felé akkor nem kell havi 50.000,-
KATA-t fizetni, de viszont, ha ebben az időszakban állít ki számlát akkor az után 40%- ot kell fizetnie . Ezt onnan tudom, mert cikkek sora jelent meg hogy a kismamáknak érdemes KATA- snak lenni mert a CSED,GYED,GYES alatt nem kell katát fizetni. A NAV megerősített abban, hogy ha ebben az estben számlát állít ki azután 40% -ot kell fizetni, mivel az nem KATA jogállásban szerezte.

Tisztelt Kulcsár és Társa Kft. és Nagy Attiláné! Tisztelt Kérdező!
Egyet értek az Önök véleményével, tény, hogy az általam említett 9. bekezdés utolsó mondata így szól "kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez." Tehát ha GYED alatt munkát végez, akkor függetlenül a kibocsátott számla értékétől meg kell fizetni főállású kiadózó esetén az 50.000 Ft.-ot.
Nagy Attiláné Kolléganő hozzászólását viszont nem értem. A törvényben nem találom ezt a 40 %-os szabályt, amit ő ír. Írta, hogy ha GYED alatt állít ki számlát azt nem KATA jogállásban szerezte. Ezt nem teljesen értem, persze nem tudom, hogy a NAV illetékese mit mondott, mégis én úgy gondolom célszerű írásba véleményt kérni, mert akkor teljesen egyértelmű, hogy mivel indokolják az álláspontjukat. A hatályos törvénybe én nem találom ezt a 40 %-os szabályt. Álláspontom szerint a 40 %-os szabály az arra vonatkozik, ha bevéltei értékhatárt átlépi az adóalany. Természetesen ha kollégák máshogy látják, mert a törvényen kívül esetleg más információ is birtokukban van, akkor kérem közöljék, áttanulmányoznám én is. A kérdezőnek esetleg azt javasolnám, hogy a GYED alatt nem célszerű számlát kiállítani, ennek megfelelően a megbízást elvállalni sem, mert többe kerül az adóterhelés, mint maga a bevétel. "Többe kerül a leves mint a hús." Ugyanakkor nagyon érdekes Nagy Attiláné hozzászólása, tartalmilag teljesen logikus lenne, amit ír, nem csökkenne a munkavállalási kedv Kata alatt csak én sehol egyetlen egy jogszabályba sem látom amit ír. Persze ettől még nem jelenti azt, hogy mert én nem tudok róla, hogy ne így lenne, minden esetre engem is nagyon érdekel ez az ügy! Ha az adóalany nem Katá-s jogállásba szerzi a bevételt, akkor mi a jogcím? Hiszen GYED alatt van, de a vállalkozást nem szünetelteti és ha bevételt nem szerez és egész hónapban GYED alatt van, akkor nem is kell fizetni, ha szerez bevételt, akkor kell, legalább is a KATA szerint.

Tisztelt Mart László!

A 40%-ot úgy magyarázták a NAV-nál, ha jelzi az egyéni vállalkozó, hogy mely hónapokban nincs kata fizetése, mert GYED-en van akkor abban a hónapban nincs 500.000,-es bevétel korlát, tehát úgy kell tekinteni, mintha a bevételét az 500.000 felett szerezte volna ezért kell 40% -ot fizetni az adott hónapban kiszámlázott bevétel után.

Tisztelt Mart László!

A 40%-ot úgy magyarázták a NAV-nál, ha jelzi az egyéni vállalkozó, hogy mely hónapokban nincs kata fizetése, mert GYED-en van akkor abban a hónapban nincs 500.000,-es bevétel korlát, tehát úgy kell tekinteni, mintha a bevételét az 500.000 felett szerezte volna ezért kell 40% -ot fizetni az adott hónapban kiszámlázott bevétel után.

• +1  
  2017.01.12. Mart László

Tisztelt Nagy Attiláné!
Köszönöm megtisztelő visszajelzését, a napokban én is olvastam erről informálisan küldött szakmai anyagba, így ahogy Ön mondja. Egyetlen problémám van ezzel és szerintem egy hivatalos ellenőrzésnél talán minden érintettnek. Hol található ez jogszabályba leírva?
Tisztelettel:
Mart László

Tisztelt Mart László!

Az lenne a kérdésem, hogy KATA esetén az áru eredetének igazolásához elégséges egy blokk, vagy névre szóló számla, esetleg ÁFA-s számla kell? Tudna mutatni egy sablont, hogy minimum miknek kell szerepelnie ezen a számlán? Köszönöm!

Üdv,
Milán

Tisztelt Milán!
Amennyiben Ön kereskedelmi tevékenységet végez, nem biztos, hogy a KATA típusú egyéni vállalkozás a legmegfelelőbb, mert a beszerzett áruk beszerzési értékét nem számolhatja el költségként. Nem tudom továbbá azt sem, hogy Ön áfa alany vagy sem.
Alapesetben az KATA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett csak, tehát mentesül azon részletesebb nyilvántartásvezetési kötelezettségek alól, mint például a nem KATA hatálya alatt tevékenykedő egyéni vállalkozók esetén a pénztárkönyv vezetési kötelezettség.
Ha nem áfa alany akkor nem szükséges áfa-s számlát kapnia a beszállítótól, de feltételezhetően azt fog. Az Ön szemszögéből nézve teljesen mindegy, hogy áfa-s vagy áfa nélküli a számla, hiszen nem tudja a költséget elszámolni, nem tudja az előzetesen felszámított áfa-t levonásba helyezni.
A 2012. évi CXLVII. törvény 12. § 3.-bek. rendelkezik a nyilvántartásvezetési kötelezettségről, melynek értelmében minden esetben rögzíteni kell a sorszámot, a bevételt igazoló bizonylat egyedi azonosító számát, a bevétel keletkezésének dátumát, és a bevétel összegét.
Amennyiben Ön az áru eredetének igazolását szeretné bizonyítani, amit továbbértékesít, ezt nem adóügyi szempontból célszerű megtennie.
Természetesen, ehhez vezethet külön nyilvántartást, sőt én egyenesen javasolnám, hiszen egy vállalkozó a mai világban pengeélen táncol, sose lehet tudni, mikor milyen eljárás alá vonják és nem csak a NAV lehet felügyelő hatóság.
Az áru eredetének igazolására tökéletesen megfelelő a számla vagy az áfa-s számla is.
Önnek viszont a bevételéről, nem pedig a beszerzéseiről kell adatokat szolgáltatnia a NAV-nak, persze ettől függetlenül én is javasolnám, hogy a beszerzéseiről is legyen nyilvántartás, mert ha fejlődik a vállalkozás, lehet, hogy iparűzési adó tekintetében viszont idővel célszerűbbé válhat a költségnyilvántartás alapján történő adószámítás.
A számla kötelező tartalmi elemeit az áfa törvény 169. §-ban találja. De tekintettel, hogy ez beszerzés az Ön esetében, nem pedig kibocsátás, így elég ha elteszi. A beszerzést a nyugta is bizonyítja különben de költségként nem elszámolható, mert nyugtát adóalany nem tud elszámolni költségként, persze Ön számlát sem a KATA jogállás miatt. A precizitás kedvéért én a számlát eltenném, őrizném és feljegyezném. Így biztos, hogy minden irányból lefedetté válik a vállalkozása.
Bízom benne sikerült segítenem!
Üdvözlettel:
Mart László

Tisztelt Milán!

Véleményem szerint az áru eredetének igazolására csak a számla használható. Egy egyszerű nyugta nem tartalmazza az áru megnevezését, egységárát, darabszámát és a vevő adatait.
Esetleges (adó)hatósági ellenőrzésen nyugtával nem igazolható, hogy a polcon lévő áru honnan származik, azt mikor és mennyiért szerezte be.

Üdvözlöm! Katás vagyok és Július 20.-ra vagyok kiírva. Veszélyeztet terhesként vagyok itthon Március óta. Június 23-tol indítja a könyvelőm a Csedet és 30.-tol peddig szünetelteti a Katát. A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne hogy nekem azt mondták hogy ha szüneteltetés alat van a Kata akkor nem vagyok biztosítót nincs tb,de a könyvelő meg azt mondta csed alatt hiába van szüneteltetés attól még van TB. Most melyik az igaz?

Kedves Mónika!

A CSED időtartama szerinti TELJES hónapok után nem kell megfizetni a KATA összegét. Kiva trv. 8. § (9) a) pont.

A különféle gyermekvállalással kapcsolatos ellátások igénylése szempontjából nem lenne szerencsés az egyéni vállalkozás szüneteltetése. Próbáljon meg tájékozódni kormányablaknál, illetve MÁK ügyfélszolgálatnál Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai/ gyermekvállalás támogatása / Csed témában