A lakásszövetkezet a fenntartási, karbantartási és felújítási tevékenységét kizárólag a lakásszövetkezet tulajdonát képező ingatlanra, épületrészekre fejti ki.
Használati díj könyvelése: T 31 - K 91
Felújítási hozzájárulás, véglegesen átadott pénzeszköz könyvelése: előírás: T 31- K 91 vagy T 36 - K 96
A fel nem használt pénzeszköz elhatárolása halasztott bevételként: T 91 vagy 96 - K 48
Helyes-e? A lakásszövetkezet a tagoktól, tulajdonosoktól járó teljes összeget követelésként mutatja ki, amelyet az árbevétellel szemben könyvel. A használati díj összegét és a felújításra előírt véglegesen átadott pénzeszközöket, is így kezelik azzal a különbséggel, hogy a felújításra előírt összeget passzív időbeli elhatárolásba (halasztott bevételbe) helyezik és a felújítások megvalósítása után az értékcsökkenéssel arányosan oldják fel.
Megfelelnek-e, illetve melyik felel meg a számviteli törvénynek (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet előírásainak a fenti gyakorlatok, hogy a tulajdonosoktól a felújításra járó összegeket követelésbe és árbevételbe, vagy egyéb bevételbe könyvelik?
Ellentmondás vélhető a 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet előírásain belül.
Az igen és a nem választ alátámasztó érvek:
Az igen válasz mellett szól: a közösköltségről és a felújításra előírt összegről egyformán döntenek, mindkettő kötelezően fizetendő és behajtható.
A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény a következőket tartalmazza: 2. § (1) A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet... 2. § (3) E törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezet: a lakásépítő és -fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt: lakásszövetkezet). 45. § (1) A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják.” 56. § (1)
E törvény alkalmazásában: 1. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet: 31. § (1) A lakásszövetkezetnél tagok és nem tag tulajdonosok terhére − az arra jogosult által megállapított (közgyűlési, küldöttgyűlési, igazgatósági határozat alapján közölt) − fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összegeket követelésként kell kimutatni. A követeléseket meg kell bontani hátralékos követelésekre és egyéb követelésekre.
Mindezek alapján a felújítás, mint tevékenység és az erre befizetett összegek ugyanúgy az alaptevékenység részét képezik, mint az üzemeltetés és a karbantartás és a nem teljesített összegeket követelésként kell kimutatni.
Információim szerint ez a lakásszövetkezeteknél megszokott könyvelési módszer.
A nem választ alátámasztó érvek: A számvitelről szóló 2000. év C. törvény ezeket mondja:
77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek.
(4) Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
b) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;
(4a) Egyéb bevételként kell kimutatni a (4) bekezdés szerint halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget.
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet ezt megerősíti: 33. § (3) A lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni.
Ezzel ellentmondás keletkezik, mert ha a tulajdonosoktól kapott felújítási célú összegeket végleges pénzeszköz átvételként számolják el, azaz egyéb bevételként kezelik, akkor a járó, de még nem beérkezett összegeket nem kezelhetik követelésként s ezzel nem teljesül a Kormányrendelet korábban idézett 31. § (1) bekezdése, továbbá a tulajdonosokkal szemben fennálló követelések nyilvántartása is bonyolódik, hiszen van a számvitelben követelésként nyilvántartott rész és a követelésként nem könyvelt, felújítási összegekből álló rész.
Valószínűleg nehezen lehetne elmagyarázni a számviteli szempontból laikus tulajdonosoknak, hogy ha tartoznak a szövetkezetnek, akkor az miért nincs benne a követelésekben. Az egyéb szervezetek könyvvizsgálati kötelezettsége 2020. január 1-től változott, így kerültek be a körbe a nagyobb lakásszövetkezetek is. A könyvvizsgált szervezetek alacsony száma miatt nem sokan foglalkoztak a rájuk vonatkozó speciális számviteli kérdésekkel, így nem tudom, hogy hányan figyeltek fel erre az ellentmondásra.
Az is elképzelhető, hogy a jogalkotó a Kormányrendelet 33. § (3) bekezdését nem a tagoktól, illetve tulajdonosoktól kapott felújítási összegekkel kapcsolatban alkotta, hanem a külső felektől kapott támogatásokra pl. állami, önkormányzati, pályázati támogatások gondoltak vagy nem gondoltak arra, hogy a halasztott bevételként kezelés azzal is együtt jár, hogy a felújítással kapcsolatban előírt összegek egyéb bevételként csak a beérkezéskor könyvelhetőek.
A 'kapott (járó) külön hozzájárulás" kifejezés is arra utalhat, hogy a felújításra beszedett pénzeknél ez másképp van, mert ugyan a Szt. törvény szerint elszámolható bizonyos esetekben a járó támogatás, de ott a költségekre, ráfordításokra kapott támogatásoknál, a vagyonkezelő átvett vagyonnál, az üzletág értékesítésnél és az engedményeknél szerepel a járó kitétel, a fejlesztési célú véglegesen átvett pénzeszközöknél nem.
Az egyszeres könyvvitel esetében ez hogyan vezethető le?
Kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet tulajdonában levő épület/ épületek, a könyvviteli nyilvántartásban nem szerepel értékkel, a megvalósult felújítást, korszerűsítést aktiváljak - pl. lift felújítás, strang felújítás - a számla szerinti bekerülési értéken., majd elszámolják az időarányos értékcsökkentést. Így a könyvekben csak az épületrészek - lift, strang - jelenik meg nyilvántartási értéken.
Hogyan , milyen módszerrel lehet nyilvántartásba venni a lakásszövetkezet tulajdonában lévő épület állományt ( több épület)?
Lakásszövetkezet jegyzett tőkéje kimutatható-e a könyvekben, ha a cégkivonaton nem szerepel?
Köszönöm a válaszokat.
