Üdvözlök mindenkit!
Nekem számlázással kapcsolatban lenne kérdésem. Nem tudom, hogy találkoztak-e már ilyen esettel. Férj-feleség, mindketten katások, együtt használnák a webshopot, 3. országból importálnák a terméket külön-külön, és belföldön értékesítik. Hogyan fognak számlázni, ha a termékek keveredni fognak a webshopban? Honnan fogják tudni, hogy az adott terméket, amit a vevő megrendel, kinek kell majd kiszámlázni? Mivel a vevő rendelhet olyan terméket, amit a feleség hozott be, és rendelhet olyan terméket is, amit meg a férj, a virtuális kosárban keveredni fognak a termékek. A beszerzésről lesznek számlák, tehát nyomon követhető lesz, viszont a számlázással kapcsolatban akadtam el.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Webshop üzemeltetés több egyéni vállalkozó esetén
1 válasz
Bemásolom ide a NAV állásfoglalását az üzemeltetéssel kapcsolatban, hátha vkinek jól jön.
Kérdésem a következő volt:
Tisztelt Adóhatóság!
Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalásukat.
KATA-s, alanyi adómentes egyéni vállalkozó webshopot indít. Már bejelentette a tevékenységet (4791) az illetékes önkormányzatnál. 3. országból fog importálni terméket, ami után az áfát és a vámot meg fogja fizetni, a termékeket belföldön fogja értékesíteni alanyi adómentes KATA-s vállalkozóként. A férjével együtt számláznának külön-külön (külön adószámon) a webshopon keresztül, aki szintén bejelenti a tevékenységet (4791) az illetékes önkormányzatnál. A kérdéseim a következők: Ketten együtt üzemeltethetik-e a webshopot? Számít-e az, hogy csak a feleség fog 3.országból importálni, a férj viszont csak a belföldi értékesítés után állít majd ki számlákat? Vagy ebben az esetben a férjnek is importálni kell a terméket és csak úgy értékesítheti itthon?
Ezzel kapcsolatban nem találtam jogszabályt, ezért kérném a segítségüket.
NAV válasza:
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdése szerint adóalanynak az a jogképes személy vagy szervezet minősül, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az egyéni vállalkozó alanya az Áfa tv-nek, hiszen egyéni vállalkozóként való nyilvántartásba vételére alapvetően gazdasági tevékenység végzése érdekében kerül sor.
Az egyéni vállalkozó is természetes személy, azaz az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, a természetes személytől elkülönült jogalany nem jön létre, jogokat és kötelezettségeket egyéni vállalkozói minőségében is természetes személyként szerez és vállal.
Az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerint termék értékesítésnek minősül a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. Ez a szakasz a termékértékesítés alaptényállásának definícióját tartalmazza. Minden olyan ügyletet, amely megfelel ennek a definíciónak, termékértékesítésként kell kezelni, függetlenül attól, hogy azt más jogszabály termékértékesítésnek minősíti-e. Ahhoz, hogy a termékértékesítés alaptényállása megvalósuljon, a birtokba vehető dolgot az átadónak úgy kell átengednie az átvevő „hatalmába”, hogy az átadás az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítsa. Az átengedés ugyanis a szó köznapi értelmében azt jelenti, hogy az átadó az átvevő hatalmába, rendelkezésébe bocsátja a terméket, azaz átengedi azt az átvevőnek. Az átengedés tehát gyakorlatilag birtokba adást jelent azzal, hogy az alatt nem csak a fizikai, hanem a jogi birtokba adást is érteni kell.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja alapján a kisadózó vállalkozás bevételének minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.
A beadványában megadott információk alapján amennyiben Ön a vállalkozóként beszerzett dolog használatát a kisadózó egyéni vállalkozó férje számára ingyenesen biztosítja, úgy a kisadózó vállalkozó az ingyenes használata révén vagyoni értéket szerez, amelyet a kisadózó vállalkozás bevételének kell tekinteni. A kisadózó vállalkozás bevételének ebben az esetben azt az értéket kell tekinteni, amelyet egy, a vállalkozótól független fél felszámítana a dolog használatának ellenértékeként.
Mindez azt jelenti tehát, hogy amennyiben Ön harmadik országból importál terméket, melyet a férjével együtt webshopon keresztül kívánnak értékesíteni, akkor arra kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a férje által értékesíteni kívánt termékek tulajdonjogát azok értékesítését megelőzően megszerezni.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
