Főállású jogviszony mellett végzett szakértői tevékenység

Kedves Ferenc

Jelen jogszabályok mellett, ma már ezt adószámos magánszemélynek nevezzük, ebben a formában még nyugodtan lehet munkát végezni. Arra mindenképpen oda kellene figyelni, hogy ha ilyen régi ez az adószám, hogy milyen státuszban van a NAV-nál, de ezt egy ügyfélkapus regisztrációt követően, nagyon hamar megtehető. Ha minden rendben van, tevékenységi kör is passzol, akkor meg kellene vizsgálni a számla tömböt, nem tudom mikor volt utoljára használva, ha nagyon régen, célszerű lezárni és újat vásárolni. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásába az újat felvezetni.
Amennyiben adószámos magánszemélyként szeretné végezni ezt a munkát, különbséget kell tenni hogy magánszemélyeknek vagy cégeknek számláz. Cég esetén, a cégnek kötelessége a kiszámlázott összeg után az EHO-t befizetni, míg magánszemélyek esetén az Ön feladata ezt bevallani és befizetni év végén az SZJA bevallásban, ezt az összeget.
Főállás mellet el lehet gondolkozni egy egyéni vállalkozáson is. Egyéni vállalkozáson belül a bevételtől, és a költségektől függően, lehetne választani a tételes költségelszámolás és a KATA (kisvállalkozók Tételes Általányadója) között.
Tételes költségelszámolás esetén Bevétel - Költségek = eredmény * 40 % amit nagyjából be kell fizetni a NAV felé. Tehát minél több költség számlát gyűjtök a tevékenységemre való tekintettel, annál kevesebb az adózási kötelezettségem. Pl 100.000 Ft bevétel - 50.000 Ft költség = 50.000 Ft * 40 % = 20.000 Ft a fizetendő adó. Egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjbiztosítási járulékot, és Szochot nem kell fizetni mivel rendelkezik biztosítási jogviszonnyal.
KATA esetén évi 6.000.000 Ft bevételig (havi 500.000 FT, tehát ha szeptemberben kezdek akkor 4*500.000 = 2000.000 Ft), mellékállású vállalkozóként havi 25.000 Ft megfizetése után, év végén nincs adófizetési kötelezettségem. Egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás és Szochó itt sincs, mindent magába foglal a havi 25.000 Ft
Sajnos az egyéni vállalkozói lét egyik sajnálatos eleme, mind két esetben az iparűzési adó. Ez általában 2 % szokott lenni. Bevétel - anyag ktg= adóalap * 2%. Kata esetén, ha az éves bevétel meghaladja a 2.500.000 Ft-ot, ott érdemes választani az általányt, ami éves összege 50.000 Ft. De ha a 2.500.000 Ft-ot nem haladja meg, akkor nem éri meg ezt választani.
A szerződés lehet szóbeli, vagy írásbeli, amit ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondhatok, hogy 200.000 Ft összegű teljesítés esetén, legalább egy teljesítési igazolásnak lennie kell a számla mögött.
Számla kiállítási kötelezettségem van, amennyiben a megbízó nem kér számlát, akkor nyugta. Számla kiállítás tekintetében az egyéni vállalkozás már annyiban eltér az adószámos magánszemélytől, hogy a számlán szerepelni kell az egyéni vállalkozói nyilvántartási számnak, valamint ha KATA-t választottam, akkor a KISADÓZÓ feliratnak.
Eltérés a magánszemélyek és a cégek között, a már fent leírtak szerint, ha cégnek számlázok, akkor kötelessége a szochót befizetni, ha magánszemélynek adok számlát, akkor saját maga után kell ezt megtenni.
Röviden ennyit tudtam összeszedni. Üdvözlettel. Ádám Ildikó