Adózás online játék fizetőeszközének eladása után

Kedves Kérdező!
Ha a tevékenységre üzletszerű és bevételt eredményez, célszerű vállalkozásban végezni. A MNB árfolyamot előre be kell jelenteni a NAV-nak, hogy ezzel kíván élni és B2B ügylet jön létre fordított nemzetközi áfával, valamint az sem elhanyagolandó, hogy unióba vagy unión kívülre, adóalanynak vagy nem adóalanynak megy az értékesítés. A paypal díjak feltételezhetően költségek. Küldök egy két videót, hátha segít eligazodni, de minden kérdés megválaszolása kb órás adótanácsadást igényel.
https://www.youtube.com/watch?v=hP_MWzr1Yck&list=PLMPYAEbOmdLVtxJ7RmGJnUsT8ZqyD95Ed&index=2
Üdvözlettel:
Mart László

• +1  
  2022.03.07. Votisky András
• +1  
  2022.03.06. Tiszai Tímea

Kedves László!
Köszönöm válaszát! Őszintén szólva a törekvésem egyértelműen az volna, hogy a tevékenyégem semiképp se számítson üzletszerűnek, csak mint magánszemély szeretnék "tevékenykedni".

Például mint amikor használt tárgyakat ad el valaki, de nem üzletszerűen. Nem tudom ez lehetséges-e, és ha igen, milyen feltételek mellett. Azt olvastam, hogy ingó vagyontárgyak esetén "az adóévben megszerzett 600 ezer forintot meg nem haladó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani", hasonló határösszeg nem létezik esetleg az én esetemben is?

Azt mindenképp fontos kiemelni, hogy az eladni kívánt tétel csak a virtuális térben létezik, és az átruházása során sem kerül ki az online játékból, csak a saját felhasználói fiókomból kerül át egy (vagy több) másik felhasználói fiókba, én pedig ezért kapok bizalmi alapon, utólagosan ellentételezést. Nem tudom ez hatással van-e arra, hogy milyen típusú jövedelemnek számít az ilyen módon szerzett jövedelem.

Illetve az is fontos szempont lehet, hogy a vásárlóról (legyen az magánszemély vagy éppen egy TALÁN szabályos keretek között működő kínai cég) semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Online chat formájában történik a kommunikáció, ezt követően csak a PayPal-os kifizetés kapcsolja össze a két felet.

Továbbra is köszönök bárminemű segítséget, tanácsot!
Köszönettel és üdvözlettel,
K. Attila

Kedves Attila! Azt jól tudja éves szinte 600.000 Ft.-ig az ingóságeladás adómentes, és még csak a bevallásba se kell feltüntetni, viszont ez az eset arra vonatkozik, ha az eladott dolog beszerzése nem továbbértékesítés céllal történt. A játékból származó jövedelem felfogható egyéb jövedelemként de itt, ha jól értelmezem már értékesítés történik az ön részéről. Annak vizsgálata fontos, hogy az dolog (szellemi termék, csúnyán fogalmazva akármi) mikor tud vele rendelkezni, tehát a rendelkezési jog beálltától lehet beszélni bármiféle adózási kérdésről. Addig amit Ön nem rendelkezik vele, nem kerül a tulajdonába addig adózási hatás sincs, hiszen a megszerzett jövedelem adózik csak magánszemély részéről. Itt az a kérdés, mikor válik megszerzetté és tovább értékesítés esetén mikor szál át a rendelkezési jog a vevőre és az beszerzési és eladási ár (szerencse) között mi a különbözet. Fontos megemlíteni, hogy az egyéb adózási kategóriát akkor alkalmazzuk, ha semmilyen jogszabályra nem illik rá az ügylet, mert ha ráillik, akkor azt kell alkalmazni, melyhez legközelebb áll. Hozzá kell tennem az egyéb jövedelem adózási igen magas kulcsú.
Üdvözlettel:
Mart László

• +1  
  2022.03.05. Kérdező

Kedves László,

azt korábban szerintem nem említettem, de jelen esetben nem szerencsejátékról van szó, hanem egy számítógépes játék online játékmódjáról. A játékban egészen pontosan futballmeccseket játszom, majd a győzelmek után kapom a szóban forgó "akármit", amely azonban közvetlenül nem váltható át valós pénzre.

Egyébként alapvetően akitől kapom a kifizetést, nem is fog rendelkezni soha az általam átadott "akármi"-vel, csak egyfajta szolgáltatásként eljutattja azt más felhasználóknak. Én pénzt kapok az általam átadott "akármiért", más felhasználók pedig fizetnek érte, de nem nekem. Velem csak a közvetítő fél áll kapcsolatban. De az "akármi" mindvégig a játékban marad. Nem tudom ilyen esetben egyáltalán beszélhetünk-e a rendelkezési jogról bármelyik fél esetén.

Az viszont mindenképp leszögezhető, hogy az eladott dolog kapcsán nem létezik beszerzési ár, ugyanis ingyen jutok hozzá a játékban, így továbbértékesítés sem történik részemről, csak eladás.

(Halkan megjegyzem: hivatalosan a játék ÁSZF szerint más játékosoknak az "akármi" nem ruházható át, ettől függetlenü viszont igen jelentős piaca van, sokan adják el más játékosoknak. Ezt szeretném megtenni én is, csak mivel jelentősebb összegről van szó, nem szertném megkockáztatni, hogy bajba kerüljek adózás szempontjából. A többség egyébként véleményem szerint egyáltalán nem adózik az ilyen módon szerzett jövedelme után.)

Nem tudom, hogy a fenti információk segítséget jelenthetnek-e annak megállapításában, hogy az ilyen módon szerzett jövedelem után milyen adó(k) fizetése szükséges.

Elnézést kérek, ha naív a kérdés, de tekintve, hogy azok a személyek, akiktől kifizetést kapnék, semmiképpen nem kerülhetnek kapcsolatba a NAV-val, én magam pedig kizárt, hogy NAV próbavásárlásba fussak bele,
volna egyáltalán esély arra, hogy a NAV megbüntessen? Honnan tudja a NAV, hogy nem ingóságeladásról vagy családtagnak történő ajándékozásról van szó például? Lekérhetik annak a PayPal számlának a tranzakcióit ahonnan a pénz érkezett a személyes bankszámlámra és abból megállapíthatják, hogy adóköteles jövedelemről van szó? Sajnos egyáltalán nem vagyok tisztában azzal sem, hogy a NAV hogyan ellenőrzi a magánszemélyek PayPal-on keresztül érkező jövedelmeit.

Üdvözlettel,
K. Attila

Kedves Attila!
Az, hogy más nem adózik az nem azt jelenti, hogy legális, de tény, hogy nincs annyi revizor, hogy minden ellenőrizzenek. A bakszámlán viszont mindent összegnek nyoma, van de mint magánszemély -minden körülményt nem ismerek, de akkor kell adózni, ha ön pénzt, ellenértéket, vagy anyai értékkel rendelkező dolgot, vagyoni értékü jogot kap kap. Arra, sajnos korrekt szakmai választ adni nem tudok, hogy egy szerencsejáték rendszerben, a (valakitől, valamikor, valamit kapok) Hogy adózik. Kokrétan meg kell nevezni az adó alanyát, a jogviszony formáját, kik között (alanyok) zajlik az ügylet és mi a tárgya. Ezek minden adójogi besorolás alapelemei. Adóznia akkor kell, ha Önnek jövedelme keletkezik, függetlenül attól, hogy mely számlán, tehát így ha a szerencsejáték számlán van jóváírt összeg akkor azután is, de ezt nyilván, ha megnyerte és az Öné, Ön rendelkezik vele, tehát a rendelkezési jog beáll, ha pedig nem akkor értelmezhetetlen a jövedelemszerzés mint adó alapja. Az a pénz amit Ön nem tud felvenni, az bizonyára nem az Öné. Ha van megszerzett pénz, akkor az esetleg egyéb jövedelemként leadózható, de ahhoz hogy erre bármit is mondja minden részletes információt látnom kéne az összes papírt. Arra válaszolni nem tudok, hogy a NAV csinál-e ilyen téren próbavásárlást, amennyiben egyeneságbeli rokonnak vagy házastársnak ajándékoz az illetékmentes, de ez már az illetéktörvény hatálya alá tartozik és mint adó fel sem merül. A Szerencsejáték Zrt. a megnyert jövedelemből levonja a jövedelemadót és kifizetői igazolást is ad.
Üdvözlettel:
Mart László

Kedves László!

Ismét köszönöm válaszát! A leírtak alapján sajnos egyre kevésbé érzem, hogy az én esetem adójogi értelemben besorható lenne.

Egyrészt, mivel a másik fél személye ismeretlen, másrészt pedig mert semmiféle szerződés/dokumentum nem keletkezik az ügyletről (kizárólag online chat formájában történik a kapcsolatfelvétel), majd ezt követően PayPal-on a fizetés. Ilyen kontextusban ha jól gondolom, jogviszonyról sem beszélhetünk.

Azt viszont mindenképp szeretném ismét hangsúlyozni, hogy NEM szerencsejátékról van szó, hanem egy online játék, csak a játékban felhasználható saját fizetőeszközéről. Ilyen értelemben ezen fizetőeszköz kapcsán (laikus) véleményem szerint a rendelkezési jog nem értelmezhető. Azonban a pénzzel kapcsolatban, amit én kapok már igen. A fenti körülmények miatt a PayPal tranzakciót létszámítva viszont semmi sem igazolja a jövedelem forrását. Vagy éppen ilyen esetben beszélhetünk egyéb jövedelemről?

Ön mit gondol, hogyan lenne érdemes eljárnom (figyelembe véve azt is, hogy évente összesen max. 500-600 ezer forintról beszélhetünk?

Köszönöm előre is válaszát!
Üdvözlettel,
K. Attila

Kedves Attila!

Nagyon érdekes a feltett kérdés. Még pedig azért, mert nehéz adózási szempontból besorolni az ön által említett dolgot.
Ilyenkor érdemes kizárásos alapon meghatározni az adó tárgyat, hogy közelebb jussunk a helyes kategóriához. Tehát: nem jogviszonyban szerzett jövedelem, nem érték papír, nem részesedés, nem osztalék, nem árfolyamnyereség, nem ingatlan...
Egy kategória maradt ingóság. Minden, ami nem ingatlan az ingóságként adózik. Bármilyen nehéz is besorolni.
Ezzel a dologgal ön rendelkezik, nincs rá szüksége (akár miért is) , ezért eladja. Ha ez egy pl: ruházati darab lenne, egyből tudnánk a besorolását, mert kézzel fogható. Az ön esetében az okozza a nehézséget, hogy az értékesített dolog nem kézzel fogható, hanem virtuális dolog. Ezért én " virtuális ingóságnak" nevezném.
Kedves Mart László mit gondol?

• +1  
  2022.03.06. Kérdező

Tisztelt Kolléga és Attila!
Én azt gondolom, hogy az ingóság értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket az Szja tv. tartalmazza, valamint az ingó fogalmának meghatározását is, hogy mi az ingó vagyontárgy.
A fenti eset semmilyen esetben sem tárgy, hanem virtuális és mint ingó számításba se jön. Ha valaminek az adózási besorolása nem felel meg semmilyen kritériumnak, ingatlan, ingó, stb. akkor az nem ingóság értékesítéséből származó jövedelemhez, hanem egyéb jövedelemhez soruljuk be, de csak akkor ha máshova nem sorolható be. Az ingó értékesítés, mivel nem tárgyról van szó, így biztos nem áll fenn, mivel nem tárgy. Tehát legközelebb az Szja tv. szerinti 28 §. alkalmazható, feltéve, ha más jön számításba.
Üdvözlettel:
Mart László

• +1  
  2022.03.06. Kérdező

Tisztelt Szakértők!

Köszönöm gyors és segítőkész válaszaikat!

Úgy vélem, az esetem adójogi besorolása a NAV számára is nehézkes lenne. Gondolom mivel az egyéb jövedelem után fizetendő adó mértéke magasabb, mint a más típusú jövedelmeké, az én szempontomból is biztonságosabb lenne egyéb jövedelmként kezelni. Így a legrosszabb eshetőség az, hogy többet adózom, mint feltétlenül szükséges lett volna, adócsalás vétsége viszont így semmiképp sem érhet.

Amennyiben egyéb jövedelem után szeretnék adózni, jól gondolom, hogy a teljes jövedelem 89%-a után kell 15% SZJA-t, illetve 13% SZOCHO-t bevallanom és adóelőlegként befizetnem negyedévente (feltéve persze, hogy az adott negyedévben volt jövedelmem), a negyedévet követő hónap 12. napjáig?

Illetve amennyiben a jövedelem euróban érkezik a PayPal számlámra, jól gondolom, hogy az Szja tv. 5 §. és 6 §. alapján a kifieztés napján érvényes MNB árfolyam felhasználásával kell meghatároznom a jövedelelmet forintban?

Üdvözlettel,
K. Attila

Kedves László!

Köszönöm korábbi válaszait és segítőkészségét!

Utolsó kérdésként felmerült bennem még egy, szerintem nagyon fontos tényező.
Tekintve, hogy az ügylet során sajnos semmilyen írásos dokumentum, sem adásvételi szerződés, sem kifezetői igazolás nem keletkezne, egyáltalán tekinthetünk az ilyen módon megszerzett jövedelemre úgy, mint legális jövedelem?
Ha jól sejtem, egy kivonat a PayPal tranzakcióról nem ad elegendő információt a jövedelem forrásáról. Vagy rosszul gondolom?

Köszönöm előre is a segítséget!