Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyar munkavállalók külföldön
Konferencia, Budapest 8. kerület

Miért olyan bonyolult az adózás, ha átlépjük az országhatárt? Akár a magyar állampolgár külföldi munkavállalását, akár egy hazánkban dolgozó külföldi személy adózását vizsgáljuk, megállapítható, hogy nem elegendő a helyi szabályok ismerete, hanem tanulmányozni kell a nemzetközi egyezményeket, uniós irányelveket, mind a kettős adózás elkerülésére vonatkozóan, mind biztosítási szempontból.

Az előadáson a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos adó és járulék kötelezettségeket vesszük sorba gyakorlati példákon keresztül. Megvizsgáljuk a magánszemély egyes juttatásainak adókezelését, figyelemmel arra, amikor már a magánszemély külföldi illetőséggel bír, és amikor még belföldinek számít. Milyen esetben adózik itthon a jövedelem és hogyan változik a számfejtés, ha a magánszemély külföldön fizet adót, miközben Magyarországon fizeti a járulékot. Mit értünk kiküldetés alatt és mi a teendő, ha nincs A1-es és a járulékot is külföldön kell fizetni? Egyezmény hiányában sem egyszerű a helyzet, ugyanis sok esetben nem kell Szja előleget vonni, ezért a járulékalap is változik.

Külföldi munkavállaló dolgozhat magyar jogviszonyban, de kiküldetés keretében is. A munkáért járó ellenértéket fizetheti a küldő és a fogadó munkáltató egyaránt. Megállapodás kérdése ki, milyen juttatásokat biztosít. Viszont, ha a külföldi biztosítja a munkabért és a magyar cég a juttatásokat, kérdés kinek kell az adók és járulékok összegét megfizetni? Kire vonatkozik a tb mentesség és Szocho-t Szakho-t mikor nem kell fizetni? Ilyen és hasonló kérdések megválaszolása mellett az előadó kiküldetés, külföldi jogviszony, egy vagy több ország területén történő munkavégzés eseteinek értelmezésében segíti a mindennapi munkavégzést.