Jussunk el oda, hogy a számvitel ne kötelező számadás legyen

• 2024. január 19.

• Könyvelő interjúk

Csapai Gyopárt, a Klikk2Pro könyvelőiroda alapítóját kérdeztük tanulásról, szemléletváltásról, kihívásokról a Konyvelok.hu riportjában.

Mik voltak a döntő pontok az eddigi karrierjében, amiknek köszönhetően eljutott idáig?

Azt gondolom, hogy az olyan szerencsések közé tartozom, akik nagyon hamar megtalálták a hivatásukat és a hivatásuk a munkájukkal egybeesett, így számomra sosem volt gond a munka. És mivel szerettem a munkám, nem esett nehezemre előre haladni benne. Mindig volt bennem tudásvágy, ami vezetett előre a karrierem során.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nagyon alulról kezdték, és minden előrelépésért hatalmas erőfeszítést kellett tenniük. Ez az alulról azt jelenti, hogy utcai sorsjegyárusként kezdtem a karrierem a romániai sötét szocializmus korszakában, ahol börtönnel büntették, ha valaki nem vállalta a rá kiszabott munkát. Ezt követte a gyári munka, majd később jött az az irányvonal, mely elvezetett a jelenlegi ponthoz. Azért tartom fontosnak a karrierem sorába sorolni ezeket, mert ha szakmailag nem is, emberileg, és főleg később vezetőként nagy befolyással volt ez az időszak a döntéseimre, választásaimra.

23 éves voltam, amikor először találkoztam a könyveléssel, abban az időben, amikor még kézi könyvelés volt, így megtanultam minden csínját-bínját. Nagyon megszerettem, belém vésődött ez a logika, és bár országot és könyvelési rendszert váltottam, gond nélkül sikerült átállnom. A tudásvágy vitt előre, érteni akartam azt, amit csináltam. Így elkezdtem tanulni, továbbtanulni és még tovább tanulni. És nem csak vertikálisan (közgazdasági egyetem, doktori képzés), hanem horizontálisan is (coaching és mentoring). Amikor eljutottam odáig, hogy megértettem, hogy mi van a számok mögött, hogy egy cégről csak a beszámolója alapján egy egész történetet tudtam elmesélni anélkül, hogy ismertem volna a tulajdonosait, vezetőit vagy valaha is láttam volna, hogy mit és hogyan tevékenykedik, kíváncsi lettem, hogy mik lehetnek a mozgatórugói. És itt kezdődött az egyik kettősség a karrieremben, az erős ’hard’ oldal mellett, mely alatt a pénzügyi-számviteli mutatórendszer információit értem, megjelent a ’soft’ oldalam is, mely arra keresett választ, hogy mi van egy cég virágzása vagy esetleges bukása mögött. Ez vezetett el arra, hogy elvégezzem a PhD képzést és a mögöttes kutatást, melyben a vállalkozói sikeresség mögötti humán tényezőket próbáltam feltárni. A másik kettősségem pedig az, hogy annyira megszerettem a számvitelt, hogy ezt a szeretetet szerettem volna továbbadni másoknak is, így elkezdtem tanítani. Tanítottam úgy középfokú, mint felsőfokú képzésben a számviteltől kezdve a gazdasági elemzésen át a vállalatértékelésig a ’hard’ vonalon, ’soft’ vonalon pedig coachingot, személyiségelméletet és mentoringot.

Ki az a személy, aki ebben a szakmában a legnagyobb hatással volt Önre? Hogyan alakította át / befolyásolta az Ön véleményét?

Elég nehéz erre a kérdésre válaszolni, talán pont a pályafutásom sokszínűsége miatt. De a nehéz vagy kényes kérdésekben van mindig a kihívás. Talán az első vezetőm volt az, aki megadta az első és a legnyagobb löketet, aki egy húsvéthétfőn, amikor tele volt a ház vendégekkel (Erdélyben nagy hagyománya volt a locsolkodásnak), olyan vendégekkel, akikkel ritkán találkoztunk és spontán jöttek össze, mivel húsvéthétfőn a férfiak/fiúk elindultak reggel és körbejárták a hölgyismerőseiket, kinél, mennyi időt eltöltve, szintén az összegyűlt társaság függvényében…szóval jó társaság volt, amikor egyetlen porcikánk sem vágyik a munkára, ez a „főnököm” felhívott és leteremtett a sárga földig. Nem tudom már milyen hibát követtem el, de nagyon lehordott és azt mondta, hogy ilyen munkát igényes ember nem ad ki a kezéből és legyek szíves azonnal újracsinálni és másnap leadni. Ez természetesen azt jelentette, hogy vége a szórakozásnak és irány a munka. Annyira mély benyomást gyakorolt rám, hogy íme, 30 év távlatában is emlékszem rá és nemcsak a munkám minőségére volt hatással, hanem arra is, hogy elkezdtem tanulni. Utána iratkoztam be az egyetemre is és nagyon odafigyeltem arra, hogy az, amit kiadok a kezemből, olyan munka legyen, amire büszke lehetek, nemcsak minőségileg, hanem megjelenésileg is. Ez ellenőrzésekkor is sokat segített, mert az ellenőrök szívesebben lapoznak egy szépen összerakott anyagot, mint egy épphogy összerakott valamit.

Muszáj egy második személyt is említenem, csak, hogy ellensúlyozzam az elsőt, mely negatív kritikával, egyenesen sírást provokálva hatott rám. A másik, akit megemlítenék és nyilván személyek hosszú sora volt közben, de ő a legutóbbi, aki azonban épp pozitív kritikával hatott rám. Hosszú évekig nyüglődtem a doktori képzéssel, valahogy hiányzott a motivációm befejezni. A mentorom volt az, aki 9 éven át kitartóan taszigált előre és mondhatom, hogy minden módon megpróbált motiválni, de ezek közül mégis a működőképes az volt, hogy mindig hitt bennem, ő elhitte azt, hogy nemcsak meg tudom, hanem meg is fogom csinálni, be fogom fejezni. Ez persze nem jelentette azt, hogy nem dobta vissza javításra, a huszonnegyedik órában is, mert a 12-edik verzióban is talált valami javítanivalót. Az eredménye egy rendkívül sikeres dolgozat és védés lett.

Van a vállalkozásának olyan szolgáltatása, amely egyáltalán nem jellemző a többi könyvelőirodára? Jár valamilyen előnnyel e szolgáltatás fenntartása?

Kimondottan szolgáltatást nem tudnék megnevezni, a szakmai sokszínűségem miatt természetesen vannak olyan más szolgáltatások, amiket tudok nyújtani, de ezek egyediek és az ügyfél igényeitől függnek. Ide tartozik, ha megnevezni kellene egyet a cég átvilágítása és a pénzügyi-számviteli rendszer kialakítása/átalakítása.

Mi a legnagyobb kihívás egy könyvelőirodának ebben az évben? Kiemelkedik valamelyik változás, ami a többinél jelentősebben befolyásolja a működést?

Számomra a legnagyobb kihívás a szemléletváltás. Szeretném, ha eljutnánk oda, hogy a számvitel ne egy kötelező számadás legyen, melyet azért készít a cég, hogy teljesítse a jogszabályi kötelezettségeit, hanem a kötelezőt a hasznossal és a kellemessel ötvözni. És ehhez kapcsolódik az online világ fejlődése, melynek előnyeit a szakmában is nagyon jól lehet gyümölcsöztetni. Én már rendelkezem távirodával, valamint ERP rendszerrel, mely nemcsak leegyszerűsíti a kommunikációt a cégekkel, hanem mikro- és kisvállalati szintre is hozza a vezetői információk sokaságának az elérését és ami még fontosabb, a naprakész pénzügyi információk biztosítását.

Mit tart kulcsfontosságúnak a vállalkozása sikerében?

Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy az emberek nagy része unalmasnak és egy kötelező valaminek tartja a könyvelést, a könyvelőirodák mind különbözőek és mindegyiknek van valami sajátossága.

Nekem kulcsfontosságú az „emberközelség”, bár ez megfoghatatlannak tűnik, főleg a mi szakmánkban, főleg az egyre jobban terjedő virtuális világban. Emberközelség alatt nem a fizikai közelséget értem, hanem azt, hogy amikor az ügyfélnek szüksége van rám, elérhető és támogató vagyok, nem azt emelem ki, hogy mit miért nem lehet, hanem azt próbálom megkeresni, hogy mit hogyan lehet. Ehhez szükséges az, hogy megismerjem ügyfeleim, az igényeiket, a sajátosságaikat (úgy emberileg, mint a céget tevékenységileg) és annak függvényében alakítsam ki a velük való kommunikációt, kapcsolattartást. Ez azt jelenti, hogy nem készítek sablon e-maileket, hanem mindenkit személyesen, a maga módján és csatornáján szólítok meg, ami lehet fizikai találkozás, de inkább telefon, e-mail, Zoom vagy akár Facebook. Mindenkinek az igényei szerint.

A Klikk2Pro 2022 óta tagja a Könyvelők.hu-nak.