Már nagyobb cégeknek is szívesen adok ajánlatot

• 2020. június 12.

• Könyvelő interjúk

Fodor Anita fiatal kora ellenére két helyen is megállja a helyét: könyvelői főállása mellett önálló könyvelőirodát működtet.

Mi ragadta meg a könyvelői szolgáltatásban, amiért később ezt a hivatást választotta?

Az igazság az, hogy egy reggel még gimnazista koromban úgy keltem fel, hogy én számokkal szeretnék foglalkozni. Másodikos lehettem, így elkezdtem a matekot kicsit komolyabban venni, mint előtte, hogy jól sikerüljön az érettségi és jó egyetemen tanulhassak tovább. Miután felvételt nyertem a METU-ra, volt szerencsém bekerülni egy kis könyvelőirodába, ahol megtanultam az alapokat és annyira megszerettem, hogy a specializáció választásnál nem volt kérdés, hogy a számvitel az én pályám. Nagy büszkeséggel tud eltölteni, mikor hosszú hetek munkája után egy évvégi zárás viszonylag egyszerűen elkészül, vagy mikor megtalálom a hibát és helyreáll az egyensúly. Ezek az apró örömök folyamatos visszacsatolást jelentenek, hogy igen, ez az én hivatásom és jó úton járok.

Ki az a személy, aki ebben a szakmában a legnagyobb hatással volt Önre? Hogyan alakította át / befolyásolta az Ön véleményét?

Az első főnökasszonyom volt rám szerintem a legnagyobb hatással. Mivel az egy pici iroda volt, családias volt a légkör, sokat beszélgettünk, sokat mesélt arról, miként indította el a céget. Majdhogynem tátott szájjal hallgattam végig azt az életutat, amit ő bejárt. Egy jólfizető gazdasági igazgatói posztot hagyott ott azért, hogy végre a saját maga ura lehessen. Ekkor még csak álmodoztam, hogy egyszer majd nekem is saját irodám lesz. A kezdő lökést viszont a mostani főnököm adta. Egy ismerősöm cégének a könyvelését szerettem volna odavinni a mi irodánkba, de ahelyett, hogy így lett volna, a főnököm azt tanácsolta, vállaljam el én magam és csináljam itthon a könyvelést. Ekkor kezdett megfogalmazódni bennem a vállalkozás gondolata, de féltem is tőle. Majd a párom unszolására egy délután nekiültem, bejelentettem az illetékes hatóságok felé és onnantól nem volt megállás.

Ha jól tudom, a saját könyvelőiroda működtetése mellett alkalmazottként is meg kell állnia a helyét a szakmában. Hogyan tudja összeegyeztetni a kettőt?

Igen, jelenleg van egy főállásom is, ami szintén könyvelő. Egy nagyobb vállalkozás könyvelését végzem. Ez eddig messze állt tőlem, hisz az irodákban, ahol eddig dolgoztam csak kisebb vállalatokat könyveltem, és szinte minden nap más cég volt „terítéken”. Jelenleg pedig minden napomat egy cég tölti ki, de ezt is, mint minden feladatot, kihívásként élem meg. Az időmbe bőven belefért, hogy itthon is elkezdjek ezzel foglalkozni. Először csak egyéni vállalkozókat mertem elvállalni, de időközben megjött a bátorságom és most már nagyobb cégeknek is szívesen adok ajánlatot. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a jelenlegi főnököm egy tündér, nála nem a munkaidő kitöltése a cél, hanem hogy a munka kész legyen, így ha pont akkor kapok egy hívást valamelyik ügyfelemtől, amikor bent vagyok az irodában, nyugodtan elintézhetem, persze csak az észszerű keretek között.

Megvannak Önben a jövőre vonatkozó tervek, célkitűzések a könyvelőirodát illetően? Vagy inkább hagyja, hogy megtalálják az új ötletek?

Megvannak a terveim, de nem ragaszkodom görcsösen hozzájuk. Próbálom ebben is, mint általában mindenben, megtalálni az arany középutat. A kialakult helyzeteket többnyire elfogadom, de ha tudok tenni annak érdekében, hogy másképp alakuljanak a dolgok, biztos, hogy a végsőkig elmegyek annak érdekében hogy a lehető legjobban alakuljanak. A maximalizmusom gyerekkorom óta elkísér és ebben a szakmában ez csak előnyt jelent számomra. Próbálok megmaradni a realitás talaján és nem elragadtatni magam, de szeretnék egy olyan könyvelőirodát felépíteni, ahova az ügyfelek jókedvvel térnek be és ugyanolyan jókedvvel is távoznak. Szeretnék majd egy saját irodát üzemeltetni, és nem itthon kerülgetni a céges dossziékat. Bízom abban, olyan emberek fognak majd mellettem dolgozni, akik ugyanúgy szeretik ezt a szakmát, mint én, és nem mint főnökre, hanem mint vezetőre tekintenek majd.

A könyvelőiroda által elért eddigi eredmények mekkora belső motivációt adtak az Ön számára?

Hatalmas büszkeséggel tölt el, hogy ilyen fiatalon van egy saját vállalkozásom. Nap mint nap új emberekkel találkozhatok, új cégeket ismerhetek meg. Sosem gondoltam volna, hogy 23 évesen megteszem majd ezt a lépést és megpróbálok a saját lábamon megállni, s bár még megélni nem tudok belőle, biztos vagyok benne, hogy lassan az a korszak is eljön majd. Ez a motiváció késztet arra, hogy nap mint nap törekedjek arra, hogy még jobb legyek a szakmámban.

Fodor Anita 2020 óta tagja a Könyvelők.hu-nak.