Sok ügyfélnél tanúi vagyunk az induló vállalkozásból naggyá válásnak

2025. február 19.
Könyvelő interjúk

A könyvelés világa folyamatosan változik, és ezzel a szakembereknek is lépést kell tartaniuk. Sziráki Gabriella is hosszú utat járt be, míg stabil ügyfélkörrel rendelkező irodát épített. A következő kihívás a digitalizáció.

Honnan indult és hol tart most a vállalkozása?

Mivel középiskolában számvitel versenyt nyertem, nem is volt kérdés, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola elvégzése után könyvelőként helyezkedek el. A tervezővállalatot a bankszektor követte, majd sokáig, mint kényszervállalkozó tevékenykedtem, azaz egy-egy nagyobb cégnél kvázi alkalmazottként, az általuk meghirdetett munkarendben, az általuk biztosított eszközökkel.

Emellett viszonylag hamar felismertem, hogy az onnan származó jövedelmet jól ki lehet egészíteni kis ügyfelek részére nyújtott könyvviteli szolgáltatásokkal. Így viszonylag hamar kiépült egy klientúra, amely 10-15 évvel ezelőtt az akkori-mostani fő ügyfelem profiljából adódóan a pénzintézeti szegmensre épült. Volt néhány olyan év, amelyet - ha valaha még önéletrajzot írnék - ki kellene hagynom, mert senki nem értené, hogy hogyan lehettem egyszerre egy működő és egy végelszámolás alatt lévő brókercég, egy induló befektetési alapkezelő, valamint további két pénzügyi vállalkozás főkönyvelője (amelyekből az egyik élő folyó refinanszírozott faktoringgal, míg a másik work-out faktoringgal foglalkozott). Ebben az időben már saját eszközökkel dolgoztam: laptop, számítógép, nyomtató, Kulcs-programok, és mindehhez nagyon gyorsan hozzákapcsolódott a felhő tárhely igénye; részint az adatbiztonság, részint az információmegosztás okán. Ugyanis a következő lépés az volt, hogy elkezdtem egyéb tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások felé is nyitni, és ebben a fázisban az adatfeldolgozásban már volt segítségem.

Az új cégek eleinte szintén ajánlással jöttek; így került hozzám építőipari vállalkozás, kamerarendszereket telepítő-felügyelő cég, illetve további pénzügyi közvetítéssel, tanácsadással foglalkozó cégek. Az egyik korábbi cég tulajdonosa pedig, bár eladta azt a vállalkozását, de a többi kisvállalkozását nálam hagyta, így ingatlan üzemeltetés, követeléstőzsde, holding, vagyonkezelési tevékenységű cégek maradtak így nálam. Ők szintén lassan tíz éve ügyfeleim.

A harmadik fázisban döntöttünk úgy, hogy interneten is megpróbálunk ügyfeleket keresni. Így akadtunk a Könyvelők.hu portálra, ahol a mai napig adunk be pályázatokat – illetve a tavalyi év elején egy ideig szüneteltettük ezt a tevékenységünket, mert úgy éreztük, hogy túlterhelődtünk. Az idén újra kezdtük a pályázati munkát, mert azóta csatlakozott hozzánk még egy kolléganő, így ismét van szabad kapacitásunk. A Könyvelők.hu-nak köszönhetően immár bútorboltot, újabb építőipari vállalkozásokat, szoftverfejlesztő céget is könyvelünk.

Legjobban azokat a vállalkozásokat szeretem, ahol tanúi vagyunk a fejlődésnek; több olyan ügyfelem is van, aki a „kezeink alatt” nőtte ki magát induló vállalkozásból több száz millió forintos forgalmú kkv-vé. Ilyen ügyfelünk van a Könyvelők.hu-nak köszönhetően is.

Milyen lényeges változások történetek az elmúlt évek során mind szakmai, mind pedig ügyfélszerzési vagy akár ügyfélkezelési szempontból ahhoz képest, mint amikor vállalkozása elindult?

Az előbbieken túl az ügyfélkezelés rendjének megváltoztatása jelenleg a legnagyobb kihívás kis csapatunknak. Nagyon szeretném, ha már nem csak én lennék a cég „frontembere” hanem a munkatársaim is kivennék a részüket ebből a feladatból. Bevezetés alatt van, hogy ki-ki a saját területével kapcsolatosan kommunikáljon az ügyfelekkel, illetve automatizáltuk a levelezésünk egy részét (ezt az automatizmust tervezem bővíteni a közeljövőben).

Ki tudna emelni valamit, amire a legbüszkébb a könyvelőiroda kapcsán?

Életben maradtunk mindenféle nehézség és változó gazdasági környezet ellenére. Ügyfeleink jelentős része hosszú évek óta ragaszkodik irodánkhoz, nálunk alacsony az ügyfélvándorlás. Az árképzésünk is nagyon baráti, többször megéltem már, hogy ügyfél javasolta: emeljek már árat. Tudom, manapság a szakértők a minél magasabb ár elérését ajánlják az ártárgyaláson – én azonban annak a híve vagyok, hogy egy szerződésben mindkét fél érezze már magát komfortosan. Egy magas ár által kifeszített környezet esetleg mindkét félben aránytalan diszkomfort érzetet termethet: az egyik félben az összeg nagyságrendje, a másik félben pedig a megfelelési kényszer mértéke miatt. Ehhez kapcsolódóan örömmel tölt el, hogy az elmúlt években eljutottunk az egy nagy, meghatározó ügyféltől a relatív anyagi függetlenségnek arra a fokára, ahol egy-egy partner vagy partnercsoport súlyozása a bevételeink között immár nem haladja meg a 20%-ot. Ez egy viszonylagos függetlenséget jelent, illetve a lehetőségét annak, hogy az iroda a jövőben is fennmaradjon.

Mi a legnagyobb kihívás egy könyvelőirodának ebben az évben? Kiemelkedik valamelyik változás, ami a többinél jelentősebben befolyásolja a működést?

Két dolgot tudnék kiemelni. Az egyik a NAV megváltozott adóztatási gyakorlata. Ugyanis a tavalyi évben realizáltam, és ez a helyzet az idén tovább fokozódik, hogy sokkal keményebbé vált; hamarabb szankcionálnak; nagyon rámentek a végrehajtásra; a keményebb gazdasági környezetben több a részletfizetési kérelem és egyéb kapcsolódó ügyintézni való. Gyakorlatilag: ami az onlineszámlával felszabadult kapacitás, annak egyre nagyobb hányadát lefoglalja az ilyen irányú megfelelés.

A másik, ami szintén kapcsolódik ide, az ügyfelek megnövekedett elvárásai. Ma már a kisvállalkozók többsége is igényli, hogy rendszeresen kapjon információt a cég jövedelmezőségéről; elvárják – nem is csoda ebben a dinamikusan változó makrogazdasági környezetben – az adótervezési szolgáltatásokat; ugyanakkor erős késztetés van bennük azirányban, hogy ez részükről minél kevesebb élőmunka-ráfordítással történjen meg, ráadásul a lehető legalacsonyabb költségszinten. No ennek megfelelni valóban nem könnyű; akinek sikerül, az tartós versenyelőnyre tehet szert.

Irodánk specialitásaiból adódóan a következő két-három évben a humánpolitikai kérdések lesznek mindezeken felül a fókuszában, elengedhetetlenül szükséges ezen a területen a fejlesztés, a feladatok megosztása, a szervezet és működés szabályozása. Itt is célul tűztem ki magamban a 20%-os szabályt, azaz egy-egy munkaerőre a feladatok 20%-ánál többet nem szeretnék hosszú távon allokálni, ez azért is fontos lenne, hogy kiesés esetén is tovább működhessünk. Egyelőre nálunk ez célként fogalmazódik meg, tudom, más, szerencsésebb irodáknál ez már régen így van, de ők nyilván más fejlődési utat jártak be.

Ön szerint a mesterséges intelligencia mennyire lesz képes a jövőben segíteni a könyvelők munkáját?

Korunkban létszükséglet szakmánkban a modern informatikai megoldások széles körű alkalmazása. A felsorolt igények versenyképes módon történő kielégítése nem is történhet enélkül. A terület folyamatosan fejlődik, ha visszatekintünk az elmúlt években megtett útra, már most láthatjuk, hogy alapjaiban változott meg az egész munkafolyamat. Valószínűleg az informatika fejlődésével rövidesen további intelligens funkciók fogják a munkát támogatni és átalakítani, hiszen csak az adatfeldolgozás, a jogszabályi kötelezettségek teljesítésének élőmunka ráfordítását tovább csökkentve lehet esély a könyvelők tudásának magasabb szempontok szerinti kiaknázására is; a kockázatelemzés, adótervezés, döntéselőkészítés területein, melyekben szintén szerepe és tere lesz a mesterséges intelligenciának.

Úgy gondolom, hogy nem vagyunk már túl messze ezektől az időktől, de még van néhány olyan lényeges adatfeldolgozási feladat, amit meg kell oldani, illetve integrálni kell. Sok ilyen projekt van már kísérleti fázisban, illetve korlátozott körben felhasználás alatt, ezért gondolom, hogy nincs már túl messze ezek alkalmazási ideje sem. Természetesen a szabályozó hatóságnak is változtatnia kell ehhez némely gyakorlatán, de úgy gondolom, hogy ezek a folyamatok egymással paralel fejlődésen fognak átmenni a következő években.